Eszközkártya
  • Mire való? Egy probléma (hatás) lehetséges okainak összegyűjtése és rendszerezése okcsoportok szerint, csapatmunkában; a valószínű okok kiválasztása és adatokkal való igazolása; a mélyebb okok feltárása 5 miért elemzéssel.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel csapatban ok-okozati diagramot készíteni, és a lehetséges okok közül adatokkal kiválasztani a valódiakat.
  • V-lépés: 9. Üzemeltetés és folyamatos fejlesztés; a verifikációs és validációs eltérések okainak keresésére, valamint a tervezési szakasz kockázatelemzésére is használható.
  • Bemenet: mérhető formában megfogalmazott probléma, a folyamatot ismerő csapat, adatok (napló, Pareto-elemzés, mérések).
  • Kimenet: ok-okozati diagram, a lehetséges okok listája szavazatokkal és igazolási állapottal, a gyökérok és az intézkedés.
  • Időigény: a diagram 60–90 perces csapatülés; az okok igazolása napok–hetek.
  • Kézikönyv: 25. fejezet, 25.3. szakasz.
  • Továbbolvasás: (Goldberg és mtsai. 1994, 7.2. szakasz).

49.1. Mikor használd?

  • Ha egy problémának sok lehetséges oka van, és a csapat tagjai különböző okokra gyanakszanak (Ishikawa 1982).
  • A Pareto-elemzés után: a kiválasztott első ok mélyebb okainak keresésére (48. eszközlap).
  • A 8D és a DMAIC elemzési lépésében a gyökérok feltárására (52. eszközlap).
  • Ha a csapatnak közös képet kell kialakítania a problémáról: a diagram a tudást láthatóvá és rendezetté teszi (Ishikawa 1982).
  • Kevésbé alkalmas összetett, sok kölcsönhatású rendszerhibák elemzésére; ott a hibafa (32. eszközlap) vagy a rendszerelméleti elemzés (34. eszközlap) kell.

49.2. Lépések

49.1. ábra. Az ok-okozati elemzés lépései.
  1. Fogalmazd meg a problémát mérhetően: mi, hol, mikor, mekkora mértékben (például „anyagra várás a megmunkáló gépeknél, havi 1120 perc”).
  2. Jelöld ki az okcsoportokat. Gyártásban gyakran: ember, gép, módszer, anyag, mérés, környezet; szolgáltatásban például: ügyfél, munkatárs, eljárás, rendszer, környezet.
  3. Gyűjtsd össze a lehetséges okokat a csapattal, ítélkezés nélkül; minden ok a megfelelő csoportba kerül.
  4. Kérdezz rá a mélyebb okokra („miért?”): az okok gyakran egy szinttel lejjebb válnak kezelhetővé.
  5. Válaszd ki a valószínű okokat, például szavazással; ez a csapat véleménye, nem bizonyíték.
  6. Igazold vagy vesd el az okokat adatokkal: napló, rétegzés, mérés, kísérlet (Ishikawa 1982).
  7. Az igazolt okra végezz 5 miért elemzést, amíg olyan okhoz nem érsz, amelyre intézkedés tervezhető.
  8. Tervezz intézkedést, és kövesd a hatását; ha a probléma nem szűnik meg, a vizsgálandó okok a következő jelöltek.

49.3. Kidolgozott példa: anyagra várás a ForgácsTechnél

A Pareto-elemzés szerint az állásidő legnagyobb oka az anyagra várás volt (48. eszközlap). A csapat (termelésvezető, két műszakvezető, a raktáros, a logisztikai vezető és egy kezelő) 12 lehetséges okot gyűjtött hat csoportban (49.2. ábra). A szavazás után az okokat adatokkal ellenőrizték: öt okot igazoltak, négyet elvetettek, hármat további vizsgálatra jelöltek.

49.2. ábra. A ForgácsTech anyagra várási problémájának ok-okozati diagramja; zöld: adatokkal igazolt ok, szürke: elvetett. A notebookkal rajzolva.

Az igazolt okok közül a legerősebb a módszer csoportban volt: a MES-napló szerint a márciusi 17 átsorolásból 11 után keletkezett várakozás, és a várakozások 64%-a átsorolás után jelentkezett. Az 5 miért elemzés (49.1. táblázat) a gyökérokot a folyamatok összekötésének hiányára vezette vissza.

49.1. táblázat. Az 5 miért elemzés.
Lépés Kérdés Válasz Bizonyíték
1 Miért vár a gép anyagra? Az átsorolt rendelés anyaga nincs kikészítve. MES-napló
2 Miért nincs kikészítve? Az anyagot csak a műszak elején, az akkori sorrend szerint adják ki. kiadási napló
3 Miért csak a műszak elején? A raktáros a műszak elején kapja meg a listát, közben nem kap értesítést. interjú
4 Miért nem kap értesítést? A MES ütemezője átsoroláskor nem küld anyagigényt. a MES beállításai
5 Miért nem küld? Az anyagkiadás nem volt része a bevezetett folyamatnak. a jövőbeli BPMN-modell

Tanulságok:

  • A szavazás nem bizonyíték. A „darabolás szűk keresztmetszet” három szavazatot kapott, de a fűrészgép kihasználtsága 52% volt, így az okot elvetették.
  • A mélyebb ok gyakran a folyamatok határán van. Sem a raktár, sem a termelés nem hibázott a saját szabályai szerint; a hiány a két folyamat összekötésében volt, ami a BPMN-modellben sem szerepelt (41. eszközlap).
  • A vizsgálandó okokat meg kell őrizni. Ha az intézkedés után a várakozás nem csökken eléggé, a „kevés átmeneti tárolóhely” és a „kezelő nem jelez előre” a következő jelöltek.

49.4. Sablon és notebook

  • halszalka_sablon.xlsx: „Csoportok” (legfeljebb 8 okcsoport), „Okok” (a probléma és legfeljebb 40 lehetséges ok mélyebb okkal, szavazattal, igazolási állapottal és bizonyítékkal), „Összesítés” (okcsoportonként, diagrammal), „Diagram” (halszálka-elrendezés automatikusan, zölddel az igazolt okok) és „5 miért” lap. A ForgácsTech példájával kitöltve.
  • halszalka.ipynb · Megnyitás Google Colabban: az ok-okozati diagram automatikus rajzolása a táblázatból, a szavazatok összesítése és az okok rangsora (a 49.2. ábra így készült).

49.5. Előnyök és korlátok

Az ok-okozati diagram előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
Egyszerű, a csapat tudását rendezetten láthatóvá teszi (Ishikawa 1982) A lehetséges okok listája a csapat tudásán múlik; ami senkinek nem jut eszébe, kimarad
Az okcsoportok segítenek, hogy egyetlen terület se maradjon ki A kölcsönhatásokat és a több ok együttes hatását nem ábrázolja (Ishikawa 1982)
Az 5 miért elemzéssel a kezelhető mélyebb okokig vezet Az 5 miért egyetlen láncot követ; több párhuzamos ok esetén félrevezethet
A Pareto-elemzéssel és az adatokkal együtt erős eszköz Adatokkal való igazolás nélkül csak vélemények gyűjteménye
Gyakori buktató
  • Homályos probléma. A „rossz a minőség” nem elemezhető; a probléma legyen mérhető, és egy hatásra vonatkozzon.
  • Megoldások az okok helyén. A „nincs elég raktáros” megoldási javaslat; az ok: „a raktári kiadások a műszak elejére torlódnak”.
  • A legtöbb szavazatot kapott ok mint gyökérok. A gyökérokot adatokkal kell igazolni.
  • Hibáztatás. Az „ember” csoport nem a bűnös keresésére szolgál; az emberi hiba mögött rendszerint a munkakörnyezet és a folyamat okai állnak (25. eszközlap; kézikönyv 13. fejezet).

49.6. Mintapromptok

Mintaprompt: lehetséges okok kiegészítése
Probléma: [MÉRHETŐ PROBLÉMALEÍRÁS]. A csapat eddigi okai csoportonként:
[TÁBLÁZAT]. A folyamat rövid leírása: [LEÍRÁS].
Feladat: javasolj csoportonként legfeljebb három további lehetséges
okot, amely a listából hiányzik, és mindegyikhez írd le, milyen adattal
lehetne igazolni vagy elvetni. Jelöld, ha egy javasolt ok valójában
megoldási ötlet. Ne állítsd, hogy bármelyik ok a gyökérok.
Mintaprompt: 5 miért ellenőrzése
Az 5 miért lánc: [KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK, BIZONYÍTÉKOKKAL].
Feladat: vizsgáld meg a láncot. Van-e olyan lépés, ahol a válasz nem
következik az előzőből, vagy több ok is lehetséges? Melyik válaszhoz
hiányzik bizonyíték? Hol ágazik el a lánc? Javasolj ellenőrző kérdést
minden gyenge lépéshez.

49.7. Feladat

Választható feladat: ok-okozati elemzés

Válassz egy problémát a projektedből (például a Pareto-elemzés első okát vagy egy verifikációs eltérést). Készíts ok-okozati diagramot legalább öt okcsoporttal és tizenkét lehetséges okkal, jelöld a csapat szavazatait, és írd le, hogyan igazolnád vagy vetnéd el a három legvalószínűbb okot. Végezz 5 miért elemzést a legerősebb okra.