Eszközkártya
  • Mire való? Egy termék, rendelés vagy ügyfél útjának feltérképezése a folyamaton át: a lépések és kapcsolataik, a lépések közötti várakozás és készlet, a műveleti és az átfutási idő, valamint a veszteségek láthatóvá tétele.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel folyamatábrát és értékáram-térképet készíteni, azonosítani a nem értékteremtő lépéseket, és a Little-törvénnyel ellenőrizni az átfutási időt.
  • V-lépés: 6. Megvalósítás (a gyártó- vagy szolgáltatófolyamat tervezése); 1. Probléma és működési koncepció (a jelenlegi folyamat feltárása); 9. Üzemeltetés (folyamatos fejlesztés).
  • Bemenet: a vizsgált termékcsalád és a rendszerhatár, helyszíni megfigyelés, mért műveleti idők, a lépések előtt várakozó egységek száma, a napi kibocsátás.
  • Kimenet: folyamatábra, jelenlegi és jövőbeli értékáram-térkép, átfutási idő, folyamathatékonyság, a veszteségek listája és a fejlesztési javaslatok.
  • Időigény: a jelenlegi állapot felvétele egy termékcsaládra fél–egy nap a helyszínen; a jövőbeli állapot egy közös workshop.
  • Kézikönyv: 19. fejezet, 19.1. és 19.6. szakasz.
  • Továbbolvasás: (Goldberg és mtsai. 1994, 7.15. és 7.16. szakasz).

37.1. Mikor használd?

  • Ha meg kell érteni, hogyan működik egy folyamat a valóságban, és nem csak a szabályzat szerint. A folyamatábra a folyamat lépéseit és azok kapcsolatát teszi láthatóvá; a csoportban készült ábra a résztvevők közös értelmezését rögzíti, és segít kiszűrni a nem értékteremtő lépéseket (Rother és Shook 1999).
  • Ha az átfutási idő hosszú, és nem tudni, hol vesz el az idő. Az értékáram-térkép alsó idővonala a várakozást és a műveleti időt külön mutatja (Rother és Shook 1999).
  • Ha a munka áramlását akarod javítani egy üzemben vagy irodában: a munkafolyamat-elemzés a folyamatábra különleges esete, amelyben a dolgozók és a vezetés együtt vizsgálják a munkafolyamatot a teljesítmény és a munka minőségének javítására (Rother és Shook 1999).
  • Kevésbé alkalmas, ha a folyamat sok döntési ponttal, kivétellel és résztvevővel dolgozik; ott a BPMN-modell a jobb eszköz (41. eszközlap).

37.2. Lépések

37.1. ábra. A folyamatábra és az értékáram-térkép készítésének lépései.
  1. Jelöld ki a termékcsaládot és a rendszerhatárt: melyik termék vagy rendelés útját követed, honnan hová. A Little-törvény csak akkor használható ellenőrzésre, ha a három mennyiséget ugyanarra a határra méred.
  2. Rajzold fel a folyamatábrát a helyszínen, a folyamatot a kiszállítás felől visszafelé végigjárva (Rother és Shook 1999). Kezdd a fő lépésekkel (felülről lefelé tagolt ábra), és csak ott részletezz, ahol a vizsgálat megkívánja (Rother és Shook 1999). A lépéseket jelöld szimbólummal: művelet, ellenőrzés, szállítás, tárolás, várakozás.
  3. Mérd az időket és a készleteket: minden lépés műveleti idejét (ebből a beállítást), és a lépés előtt várakozó egységek számát. Az adatokat megfigyelésből és kérdezéssel gyűjtsd, ne a működési tervből, amely azt mutatja, hogyan kellene a folyamatnak működnie (Rother és Shook 1999).
  4. Rajzold meg az idővonalat: a várakozás a lépés előtti egységek számának és a napi kibocsátásnak a hányadosa. Az átfutási idő a várakozások összege, a folyamathatékonyság a műveleti idő és az átfutási idő hányadosa.
  5. Ellenőrizd a Little-törvénnyel: a folyamatban lévő összes egység és a napi kibocsátás hányadosa adja az átlagos átfutást (Little 2011). Nagy eltérés adathibát vagy eltérő rendszerhatárt jelez.
  6. Azonosítsd a veszteségeket Ohno hét kategóriájával: túltermelés, várakozás, szállítás, felesleges feldolgozás, készlet, felesleges mozgás, hibás termék (Ohno 1988).
  7. Tervezd meg a jövőbeli állapotot: hol lehet a lépéseket összekapcsolni, a rendeléskiadást a szűk keresztmetszethez kötni, a beállítást rövidíteni, a sorozatot csökkenteni (Rother és Shook 1999).
  8. Vezesd be fokozatosan: a változtatást előbb kis területen vagy egy műszakban próbáld ki, a hibák kijavítása után vezesd be szélesebb körben, majd rajzold fel az új folyamatot, és frissítsd a működési dokumentációt (Rother és Shook 1999). A változtatás után ismételd meg a mérést.

37.3. Kidolgozott példa: egy ForgácsTech-rendelés értékárama

A ForgácsTech csapata egy jellemző rendelés útját követte a gyártáselőkészítéstől a kiszállításig (37.1. táblázat). Egy átlagos napon 60 rendelés van folyamatban, és naponta 6 készül el; az üzem két műszakban, napi 15 órát dolgozik.

37.1. táblázat. A ForgácsTech egy rendelésének jelenlegi értékárama.
Lépés Műveleti idő [óra] Várakozás előtte [nap] Várakozó rendelés Érték a vevőnek
gyártáselőkészítés 0,8 1,5 9 szükséges
anyag-előkészítés 0,3 2,5 15 értékteremtő
megmunkálás (0,8 óra beállítással) 3,2 3,0 18 értékteremtő
sorjázás, mosás 0,5 1,0 6 értékteremtő
minőségellenőrzés 0,6 1,0 6 szükséges
csomagolás, kiszállítás 0,4 1,0 6 szükséges
összesen 5,8 10,0 60

Az átfutás 10 munkanap (150 óra), a folyamathatékonyság 5,8/150=3,9%5{,}8/150 = 3{,}9\%, az értékteremtőnek minősített lépések aránya 2,7%. A Little-törvény szerint 60/6=1060/6 = 10 nap: a térkép következetes. A jövőbeli állapotban a rendeléskiadás a megmunkáló központ kapacitásához kötött (legfeljebb 24 rendelés van folyamatban), az anyagot a kiadáskor foglalják le, és a SMED-del 8 percre rövidült átállás fele akkora sorozatokat enged (40. eszközlap). Az átfutás 4 napra csökken, a folyamathatékonyság 8,5%-ra nő (37.2. ábra).

37.2. ábra. A jelenlegi és a jövőbeli állapot értékáram-térképe és összevetése. A notebookkal rajzolva.

Tanulságok:

  • Az idő a várakozásban vész el. A műveleti idő 5,8 óráról alig 5,1 órára csökken, a nyereség szinte teljesen a várakozás csökkenéséből jön.
  • A leghosszabb várakozás a szűk keresztmetszet előtt van. A megmunkáló központ előtti 3 napos sor a kapacitás- és az OEE-elemzés kiindulópontja (38. és 40. eszközlap).
  • Az anyagra várás szervezési kérdés. Az anyag-előkészítés előtti 2,5 nap nem kapacitáshiányból, hanem abból fakad, hogy a beszerzés csak a kiadás után indul.
  • A Little-törvény olcsó ellenőrzés. Ha a lépésenként becsült várakozások összege és az I/RI/R hányados eltér, előbb az adatokat kell tisztázni.

37.4. Sablon és notebook

  • folyamatabra_vsm_sablon.xlsx: legfeljebb 15 lépés szimbólummal, erőforrással, műveleti és beállítási idővel, várakozással, várakozó egységekkel és értékbesorolással; összesítés (átfutás, folyamathatékonyság, értékteremtő arány, Little-ellenőrzés, a leghosszabb várakozás helye), lépésenkénti diagram; „Veszteségek” lap Ohno hét veszteségével; „Jövőbeli” lap és összevetés. A ForgácsTech példájával kitöltve.
  • folyamatabra_vsm.ipynb · Megnyitás Google Colabban: a két állapot összesítése, Little-ellenőrzés lépésenként is, egyszerűsített értékáram-térkép lépcsős idővonallal, összevetés (a 37.2. ábra így készült).

37.5. Előnyök és korlátok

A folyamatábra és az értékáram-térkép előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
Egyszerű, a helyszínen kézzel is elkészíthető, közös nyelvet teremt (Rother és Shook 1999) Egy pillanatfelvétel; a változékony folyamatot egy átlagos nap nem írja le
A várakozást és a készletet láthatóvá teszi, ezért az átfutás fő okait mutatja Az elágazó, sok döntési pontot tartalmazó folyamatokat nehezen kezeli
A jelenlegi és a jövőbeli állapot összevetése a fejlesztés irányát adja (Rother és Shook 1999) Egy termékcsaládra készül; sok termékcsaládnál a közös erőforrásokat külön kell vizsgálni
A Little-törvénnyel ellenőrizhető Az elkészítés időigényes, és csoportmunkát kíván (Rother és Shook 1999)
Gyakori buktató
  • Íróasztal mellett rajzolt térkép. Az előírt folyamat és a valóságos folyamat eltér; a térképet a helyszínen kell felvenni.
  • Túl részletes első ábra. A kezdeti részletesség elveszi a figyelmet a fő áramlásról; előbb a fő lépések kellenek.
  • A várakozás elhagyása. Ha csak a műveleteket rajzoljuk, a térkép éppen a legfontosabbat, az átfutás nagy részét hagyja ki.
  • Minden lépés „értékteremtő”. Az ellenőrzés, a szállítás és a tárolás a vevő szemében legfeljebb szükséges; az őszinte besorolás mutatja meg a fejlesztési lehetőséget.

37.6. Mintapromptok

Mintaprompt: a folyamatábra felvétele
A folyamat leírása, ahogy a résztvevők elmondták: [LEÍRÁS].
Az áramló egység: [EGYSÉG]; a rendszerhatár: [HONNAN–HOVÁ].
Feladat: készíts belőle folyamatlépés-listát a folyamat sorrendjében,
és jelöld mindegyiknél a szimbólumot (művelet, ellenőrzés, szállítás,
tárolás, várakozás) és a végrehajtót. Jelöld, hol hiányzik információ,
és milyen kérdést tegyünk fel a helyszíni bejáráson. Időadatot ne
találj ki: azokat mérni fogjuk.
Mintaprompt: veszteségek és jövőbeli állapot
Jelenlegi értékáram-térképünk lépésenként (műveleti idő, várakozás,
várakozó egységek, értékbesorolás): [TÁBLÁZAT]. Napi kibocsátás: [R].
Feladat: (1) sorold a megfigyelt problémákat Ohno hét veszteségének
kategóriáiba; (2) javasolj legfeljebb öt változtatást a jövőbeli
állapotra, és mindegyiknél jelöld, melyik várakozást csökkenti és
milyen feltevésre épül. A hatást a sablonnal fogjuk kiszámolni.

37.7. Feladat

7. projektlépés (első rész): folyamatábra és értékáram

Rajzold fel projekted megvalósító folyamatának (gyártás, szerelés, szolgáltatás vagy ügyintézés) folyamatábráját, vedd fel a jelenlegi állapot értékáram-térképét mért vagy becsült adatokkal, ellenőrizd a Little-törvénnyel, gyűjtsd össze a veszteségeket, és tervezd meg a jövőbeli állapotot. Jelöld, mely adatok mértek és melyek becsültek.