Eszközkártya
  • Mire való? Néhány tényező hatásának és kölcsönhatásainak hatékony feltárása tervezett kísérletekkel; robusztus beállítás keresése, amelynél a zajtényezők hatása a legkisebb.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel teljes vagy részleges faktoros kísérletet megtervezni, kiszámítani a fő- és kölcsönhatásokat, és a robusztus beállítást kiválasztani.
  • V-lépés: 5. Részletes tervezés (paraméterek beállítása, robusztus tervezés), 6. Megvalósítás (folyamatbeállítás), üzemeltetés (folyamatjavítás).
  • Bemenet: a vizsgált válasz (mérhető jellemző), a tényezők és szintjeik, a tervezési és a zajtényezők megkülönböztetése, a mérési módszer.
  • Kimenet: főhatások és kölcsönhatások becslése szignifikanciával, kölcsönhatási ábrák, robusztus beállítás, megerősítő kísérlet terve.
  • Időigény: a tervezés 1–2 óra; a végrehajtás a kísérlet jellegétől függ (a 232^3 terv két ismétléssel 16 futás).
  • Kézikönyv: 18. fejezet, 18.4. szakasz.
  • Továbbolvasás: (Goldberg és mtsai. 1994, 7.5. szakasz).

36.1. Mikor használd?

  • Ha több tényező befolyásolhat egy jellemzőt, és nem tudjuk, melyik számít és hogyan hatnak együtt. A kísérlettervezés a tényezők hatásának és kölcsönhatásainak meghatározására szolgál a lehető legkevesebb kísérlettel (Montgomery 2017).
  • Robusztus tervezésnél: ha a gyártásban vagy a használatban ingadozó zajtényezők (kopás, hőmérséklet, anyag) hatását tervezési beállítással akarjuk semlegesíteni (Phadke 1989).
  • Folyamatjavításnál (DMAIC elemzési és javítási szakasza, 52. eszközlap).
  • Nem helyettesíti a fizikai megértést: a tényezők és szintek kiválasztása szakértői tudást kíván.

36.2. Lépések

36.1. ábra. A kísérlettervezés lépései.
  1. Rögzítsd a célt és a választ: mit akarunk elérni (célérték, kisebb szórás), és mit mérünk (mértékegység, mérési pontosság).
  2. Válaszd ki a tényezőket, és különítsd el a tervezési (szabadon beállítható) és a zajtényezőket (ingadozó, nem vagy drágán szabályozható) (Taguchi, Chowdhury, és Wu 2005).
  3. Határozd meg a szinteket és a tervet: két szinten 2k2^k teljes faktoros terv; sok tényezőnél részfaktoros terv (Montgomery 2017).
  4. Tervezd meg a sorrendet és az ismétléseket: véletlen sorrend az időben változó zavarok ellen, ismétlés a kísérleti hiba becsléséhez, blokkosítás az ismert zavaró tényezők ellen (Montgomery 2017).
  5. Hajtsd végre a kísérleteket a terv szerint, és rögzítsd az eltéréseket.
  6. Becsüld a hatásokat: főhatás = átlag a felső szinten − átlag az alsó szinten; a kölcsönhatások ugyanígy a szorzatoszlopokból. A hatások standard hibája 2s/N2s/\sqrt{N}, ahol ss a kísérleti hiba szórása, NN a mérések száma.
  7. Értelmezd a kölcsönhatásokat, és válassz robusztus beállítást: a tervezési és a zajtényező közötti kölcsönhatás megmutatja, melyik beállításnál a legkisebb a zaj hatása; a középértéket egy másik tervezési tényezővel lehet a célértékre hangolni.
  8. Végezz megerősítő kísérletet a kiválasztott beállításban.

36.3. Kidolgozott példa: a KoboCella csavarozási nyomatéka

A csapat 232^3 teljes faktoros kísérletet végzett két ismétléssel: A végső fordulatszám (alacsony, magas), B csavarozási stratégia (egylépcsős, kétlépcsős), C bitbetét állapota (új, kopott; zajtényező). A válasz a mért nyomaték, a célérték 4,0 Nm (kézikönyv 18. fejezet).

36.1. táblázat. A 232^3 kísérlet hatásai (s=0,029s = 0{,}029 Nm, 8 szabadsági fok, a hatások standard hibája 0,014 Nm).
Hatás Becslés [Nm] t-érték Szignifikáns (5%)?
A fordulatszám +0,086 5,98 igen
B stratégia −0,011 −0,77 nem
C bitbetét (zaj) −0,092 −6,41 igen
A×B +0,025 1,71 nem
B×C +0,065 4,50 igen
A×C, A×B×C < 0,01 < 0,5 nem
36.2. ábra. A hatások Pareto-ábrája, a stratégia és a bitbetét kölcsönhatása, valamint a tervezési beállítások átlaga és robusztussága. A notebookkal rajzolva.

Tanulságok:

  • A zajtényező hatása semlegesíthető. Egylépcsős stratégiánál a kopott bitbetét 0,157 Nm-rel csökkenti a nyomatékot, kétlépcsősnél csak 0,028 Nm-rel: a B×C kölcsönhatás szignifikáns, és a stratégiának önmagában nincs hatása az átlagra.
  • Két tervezési tényező, két szerep. A stratégia a zajérzékenységet, a fordulatszám a középértéket állítja. A két kétlépcsős beállítás átlaga a célérték két oldalán van (3,95 és 4,06 Nm), ezért a csapat köztes fordulatszámot választott, és ezt megerősítő kísérlettel ellenőrizte.
  • Az egyszerre egy tényező módszere tévútra vitt volna. Ha a csapat a stratégiákat csak új bitbetéttel hasonlította volna össze, a különbséget (4,09 és 4,02 Nm) a fordulatszámmal kiegyenlíthetőnek, a stratégia megválasztását pedig mellékesnek ítélte volna. Hogy a kétlépcsős stratégia a kopásra szinte érzéketlen, azt csak a kölcsönhatás mutatta meg.
  • Az ismétlés tette lehetővé a szignifikancia megítélését. Ismétlés nélkül a kísérleti hibát nem lehetett volna becsülni.

36.4. Sablon és notebook

  • doe_sablon.xlsx: tényezők és szintek (tervezési vagy zaj), a 232^3 terv kódolt szintjeivel, véletlen sorrenddel és legfeljebb három ismétléssel; hatások, a kísérleti hiba, standard hiba, t-érték és szignifikancia; kétszintű kölcsönhatási táblák; diagram. A KoboCella példájával kitöltve.
  • doe.ipynb · Megnyitás Google Colabban: hatások és p-értékek, Pareto-ábra, kölcsönhatási ábra, a tervezési beállítások összevetése átlag és zajérzékenység szerint (a 36.2. ábra így készült).

36.5. Előnyök és korlátok

A kísérlettervezés előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
Kevés kísérlettel sok információ (Montgomery 2017) A tényezők és szintek rossz megválasztása félrevezet
Feltárja a kölcsönhatásokat Két szint csak lineáris hatást mutat; görbületet nem
A zajtényezők kezelésével robusztus beállítás tervezhető (Phadke 1989) Sok tényezőnél a teljes terv költséges; a részfaktoros terv összemossa a hatásokat
Statisztikailag megalapozott döntés A kísérleti körülmények gondos szabályozását kívánja
Gyakori buktató
  • Egyszerre egy tényező. A kölcsönhatások rejtve maradnak, és a kísérletek száma sem kevesebb.
  • Sorrend szerinti futtatás. Ha a beállításokat a táblázat sorrendjében futtatjuk, az időben változó hatás (melegedés, kopás) összemosódik egy tényező hatásával.
  • Ismétlés nélküli kísérlet szignifikanciavizsgálattal: a hiba nem becsülhető (vagy csak feltevésekkel).
  • A zajtényező kihagyása. Ha a kopást vagy a hőmérsékletet nem vesszük be tényezőként, a laborban talált optimum az üzemben nem lesz robusztus.

36.6. Mintapromptok

Mintaprompt: kísérleti terv
Vizsgált jellemző: [VÁLASZ, célérték, mérési mód]. Lehetséges
befolyásoló tényezők: [LISTA].
Feladat: segíts kiválasztani 3–4 tényezőt, és különítsd el a
tervezési és a zajtényezőket indoklással. Javasolj két szintet
mindegyikre, a tervet (teljes vagy részfaktoros), az ismétlések
számát, a véletlen sorrendet és a lehetséges blokkosítást.
Számszerű eredményt ne találj ki.
Mintaprompt: az eredmények értelmezése
A 2^k kísérlet hatásai, t-értékei és a kölcsönhatási táblák: [TÁBLÁZAT].
Tervezési tényezők: [..], zajtényezők: [..], célérték: [..].
Feladat: értelmezd a szignifikáns hatásokat és kölcsönhatásokat,
és javasolj robusztus beállítást: melyik tervezési tényező
csökkenti a zaj hatását, és melyikkel hangolható a középérték.
Javasolj megerősítő kísérletet. Ne számolj újra.

36.7. Feladat

6. projektlépés (választható): kísérlettervezés

Saját projektedben tervezz egy legalább háromtényezős faktoros kísérletet a legfontosabb teljesítményjellemzőre: válasz, tényezők (tervezési és zaj), szintek, terv, ismétlések, véletlen sorrend. Ha a kísérlet elvégezhető (akár szimulációs modellel), értékeld a sablonnal vagy a notebookkal, és javasolj robusztus beállítást.