Eszközkártya
  • Mire való? Munkafeladatok sorrendjének és időzítésének meghatározása egy vagy több erőforráson; az ütemterv ábrázolása Gantt-diagrammal; a sorolási elvek összevetése az átlagos átfutás, a késések és a teljes átfutás szerint.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel munkafeladatokat ütemezni egy vagy több erőforráson, Gantt-diagramon ábrázolni, és az ütemtervet a szokásos mutatókkal értékelni.
  • V-lépés: 6. Megvalósítás (a gyártás és a szolgáltatás napi irányítása); 9. Üzemeltetés. A projektek ütemezésére is használható (54. eszközlap).
  • Bemenet: a munkafeladatok listája műveleti időkkel, határidőkkel és érkezési sorrenddel; az erőforrások; a sorrendi és erőforrás-korlátozások; a célfüggvény.
  • Kimenet: ütemterv (sorrend, kezdési és befejezési idők), Gantt-diagram, mutatók (átlagos átfutás, késő feladatok, legnagyobb és teljes késedelem, teljes átfutás).
  • Időigény: egy műszak vagy nap ütemezése az adatok birtokában 15–30 perc.
  • Kézikönyv: 21. fejezet, 21.2. szakasz.

42.1. Mikor használd?

  • Ha több munkafeladat osztozik egy szűk erőforráson, és el kell dönteni, milyen sorrendben kerüljenek sorra.
  • Ha a határidő-tartás vagy az átfutás a gond, és meg kell mutatni, mit érne egy másik sorolási elv.
  • Ha két egymást követő műveleti egység között várakozás keletkezik (például megmunkálás és mérés): a Johnson-eljárás ilyenkor optimális sorrendet ad (Johnson 1954).
  • Ha az ütemtervet közérthetően kell bemutatni a műhelyben vagy a vezetőknek: a Gantt-diagram több mint száz éve a termelésirányítás alapeszköze (Wilson 2003).
  • Kevésbé alkalmas sok gépes műhelyrendszer optimális ütemezésére; ott célalgoritmus (heurisztika, egészértékű vagy kényszerprogramozás) kell (Pinedo 2022).

42.2. Lépések

42.1. ábra. Az ütemezés lépései.
  1. Sorold fel a munkafeladatokat és az erőforrásokat: mit, min kell elvégezni.
  2. Add meg a műveleti időket és a határidőket ugyanabban az időegységben, a tervezés kezdetétől mérve.
  3. Rögzítsd a korlátozásokat: időbeli (legkorábbi kezdés, megszakíthatóság), kizárási (közös erőforrás) és sorrendi (egy feladat egy másik eredményére vár) (Lakatos, é. n., 6.1. szakasz).
  4. Válaszd ki a célfüggvényt: átlagos átfutás, legnagyobb késedelem, késő feladatok száma, teljes átfutás vagy átállási veszteség.
  5. Sorolj: egy gépen SPT az átlagos átfutásra, EDD a legnagyobb késedelemre optimális; két egymást követő gépen a Johnson-eljárás a teljes átfutásra: a legkisebb műveleti idejű feladat az elejére kerül, ha az első gépen van, a végére, ha a másodikon (Lakatos, é. n., 6.3. szakasz).
  6. Rajzold meg a Gantt-diagramot: soronként egy erőforrás, a téglalapok hossza a műveleti idő.
  7. Vesd össze a mutatókat: melyik sorrend mit nyer és mit veszít.
  8. Add ki az ütemtervet, és ütemezz újra, ha zavar (meghibásodás, sürgős rendelés, anyaghiány) lép fel.

42.3. Kidolgozott példa: a ForgácsTech megmunkáló központja

A megmunkáló központra hat rendelés vár (kézikönyv 21. fejezet). A 42.1. táblázat a négy sorolási elv eredményét mutatja.

42.1. táblázat. Sorolási elvek egy gépen.
Sorolás Sorrend Átlagos átfutás [óra] Késő Legnagyobb késedelem [óra] Teljes késedelem [óra]
FCFS R1, R2, R3, R4, R5, R6 16,8 4 12 27
SPT R2, R4, R6, R5, R1, R3 13,0 1 2 2
EDD R2, R4, R5, R1, R6, R3 13,5 0 0 0
CR R5, R2, R1, R4, R3, R6 15,5 3 6 11

A teljes keresés (720 sorrend) igazolja, hogy az SPT az átlagos átfutásra, az EDD a legnagyobb késedelemre optimális. A megmunkálás után a darabok a 3D mérőgépre kerülnek; öt rendelésnél a Johnson-sorrend (B, E, C, A, D) a teljes átfutást 20 óráról 16 órára rövidíti, ami egyben az alsó korlát (42.2. ábra).

42.2. ábra. Sorolási elvek egy gépen, és két gép ütemezése érkezési és Johnson-sorrendben. A notebookkal rajzolva.

Tanulságok:

  • A sorrend ingyen van. Ugyanazokkal a gépekkel és időkkel a késések száma négyről nullára csökken.
  • Minden szabály más célt szolgál. Az SPT az átfutást, az EDD a határidőt védi; ha mindkettő fontos, a MES-ütemező EDD-vel indul, és az egyforma határidejűeket SPT szerint rendezi.
  • A Johnson-eljárás a második gép üresjáratát csökkenti. A rövid első műveletű feladattal kezd, hogy a második gép hamar munkát kapjon.
  • A kritikus arány érzékeny a tervezés kezdetére. A CR dinamikus helyzetekre való; statikus listánál nem feltétlenül jobb az EDD-nél.

42.4. Sablon és notebook

  • gantt_sablon.xlsx: „Egy gép” lap legfeljebb 20 feladattal, mind az öt sorolás (FCFS, SPT, EDD, CR, kézi) befejezési idejével, késedelmével és összesítő mutatóival, a választott sorolás ütemtervével és időrácsos Gantt-diagramjával; „Két gép (Johnson)” lap legfeljebb 15 feladattal, Johnson- és érkezési sorrendű ütemtervvel, alsó korláttal és időráccsal. A ForgácsTech példájával kitöltve.
  • gantt.ipynb · Megnyitás Google Colabban: a sorolások összevetése, teljes keresés kis feladatszámnál az optimum igazolására, Johnson-eljárás, Gantt-diagramok (a 42.2. ábra így készült).

42.5. Előnyök és korlátok

A Gantt-diagram és a sorolási elvek előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
A Gantt-diagram közérthető, a műhelyben is használható (Wilson 2003) Nagy feladatszámnál áttekinthetetlen; a függőségeket nem mutatja jól
A sorolási elvek egyszerűek, gyorsak, egy gépen bizonyítottan optimálisak egy-egy célra (Lakatos, é. n., 6.3. szakasz) Egyetlen célfüggvényre optimálisak; több cél egyidejű kezelése kompromisszumot kíván
A Johnson-eljárás két gépre optimális, kézzel is alkalmazható (Johnson 1954) Három vagy több gépre és műhelyrendszerre a feladat általában NP-nehéz (Pinedo 2022)
A sablonnal és a notebookkal a változatok gyorsan összevethetők Determinisztikus időkkel számol; a zavarokra újraütemezéssel kell válaszolni
Gyakori buktató
  • Rossz időegység vagy kezdőpont. A határidőket és a műveleti időket azonos egységben, ugyanattól a kezdőponttól kell mérni.
  • Átállási idő elhagyása. Ha a sorrendtől függő átállás jelentős, a sorolási elvek eredménye félrevezető; az átállást is be kell építeni a modellbe.
  • Egyszer elkészített, soha nem frissített ütemterv. Az ütemterv a zavarok után azonnal elavul; az újraütemezés szabályait előre rögzíteni kell.
  • Optimalizálás a szűk keresztmetszeten kívül. A nem szűk keresztmetszetű gép sorrendjének finomítása keveset ér; a figyelmet a korlátozó erőforrásra kell fordítani.

42.6. Mintapromptok

Mintaprompt: ütemezési feladat megfogalmazása
A helyzet leírása: [ERŐFORRÁSOK, RENDELÉSEK, HATÁRIDŐK, SZOKÁSOK].
Feladat: fogalmazd meg ütemezési feladatként: munkafeladatok,
műveletek, erőforrások, korlátozások (időbeli, kizárási, sorrendi)
és a célfüggvény. Jelöld, melyik adat hiányzik, és milyen
egyszerűsítést javasolsz (például egy gép vagy két gép egymás után).
Ütemtervet ne készíts: azt a sablonnal számoljuk ki.
Mintaprompt: ütemterv magyarázata a műhelynek
Az ütemterv és a mutatók: [TÁBLÁZAT: sorrend, kezdés, befejezés,
határidő, késedelem; összevetés más sorolással].
Feladat: írj rövid, közérthető magyarázatot a műszakvezetőnek arról,
miért ez a sorrend, mit nyerünk vele az érkezési sorrendhez képest,
és mi a teendő, ha egy sürgős rendelés érkezik vagy a gép leáll.
A számokat ne változtasd meg.

42.7. Feladat

7. projektlépés (választható): ütemezés

Ha projektedben több feladat osztozik egy erőforráson, készíts ütemtervet egy jellemző napra vagy műszakra legalább két sorolási elvvel, rajzold meg a Gantt-diagramot, és indokold a választott sorrendet. Ha a folyamatban két egymást követő szűk erőforrás van, alkalmazd a Johnson-eljárást.