Eszközkártya
  • Mire való? A rendszer megbízhatóságának és rendelkezésre állásának becslése az elemek adataiból; az egypontos hibák és a legnagyobb állásidő-okozók azonosítása; a redundancia és a javítási idő hatásának vizsgálata.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel megbízhatósági blokkdiagramot felállítani, kiszámítani a rendszer megbízhatóságát és rendelkezésre állását, és azonosítani az egypontos hibákat.
  • V-lépés: 4. Architektúra (változatok összevetése), 5. Részletes tervezés (megbízhatósági allokáció), 7–8. Verifikáció (az üzemi adatok összevetése a modellel).
  • Bemenet: a funkció sikerkritériuma, a fizikai architektúra, az elemek MTBF- és MTTR-adatai (adatlap, adatbázis, üzemi tapasztalat, becslés), a küldetési idő és az éves üzemidő.
  • Kimenet: blokkdiagram, a blokkok és a rendszer R(t)R(t) és AA értéke, az állásidő-hozzájárulások, a javasolt redundanciák és MTTR-csökkentések.
  • Időigény: egy cellányi rendszerre 2–3 óra az adatgyűjtéssel együtt.
  • Kézikönyv: 16. fejezet, 16.1–16.3. szakasz.
  • Továbbolvasás: (Goldberg és mtsai. 1994, 3.5. szakasz).

31.1. Mikor használd?

  • Rendelkezésre állási vagy megbízhatósági követelmény tervezésekor és allokálásakor: mekkora MTBF és MTTR kell az egyes elemekre, hogy a rendszer teljesítse a követelményt?
  • Változatok összevetésekor: mit ér egy redundáns elem, egy tartalék alkatrész vagy egy leromlott üzemmód?
  • Erősség és korlát: a blokkdiagram viszonylag könnyen felépíthető szimbolikus logikai modell; korlátja, hogy az elemek adatai nem mindig érhetők el, és a számított megbízhatóság irreálisan magas lehet (O’Connor és Kleyner 2012).

31.2. Lépések

31.1. ábra. A megbízhatósági blokkdiagram lépései.
  1. Határozd meg a funkciót és a sikerkritériumot. Mit jelent, hogy a rendszer „működik”? A kk-ból-nn elrendezésnél a követelmény maga mondja meg a kk értéket.
  2. Gyűjtsd össze az elemeket és az adataikat (MTBF, MTTR), és jegyezd fel az adat forrását. Az adatlapok MTBF-definíciója eltérhet; ellenőrizd (O’Connor és Kleyner 2012).
  3. Rajzold fel a blokkdiagramot: soros elem az, amelynek kiesése a funkciót megszünteti; párhuzamos az, amelyet egy másik helyettesíthet; kk-ból-nn az, ahol legalább kk elem kell (IEC 2016).
  4. Vizsgáld meg a függetlenséget: van-e közös táp, közös szoftver, közös környezet vagy karbantartás? Ezek a párhuzamos ágak előnyét csökkentik.
  5. Számítsd ki az elemek, a blokkok és a rendszer megbízhatóságát a küldetési időre és a rendelkezésre állását (a képleteket a kézikönyv 16.3. szakasza adja meg).
  6. Határozd meg az állásidő-hozzájárulásokat: melyik elem mennyi éves állásidőt okoz.
  7. Javíts: redundancia, jobb elem (nagyobb MTBF), rövidebb javítás (tartalék alkatrész, gyorscsere: kisebb MTTR), leromlott üzemmód.
  8. Ellenőrizd a modellt szimulációval és később az üzemi adatokkal.

31.3. Kidolgozott példa: a KoboCella termelési funkciója

A KoboCella öt eleme sorosan kapcsolódik; leromlott üzemben a kézi szerelés (UM-7) párhuzamos tartalékként veszi át a termelést (kézikönyv 16. fejezet).

31.1. táblázat. A KoboCella elemeinek adatai és a rendelkezésre állás évi 3450 üzemórával. A cella MTBF-je az elemek meghibásodási rátáinak összegéből adódik.
Elem MTBF [h] MTTR [h] AA Éves állásidő [h]
kobot 8000 4 0,99950 1,72
csavarozó egység 2000 1 0,99950 1,72
csavaradagoló 1500 0,5 0,99967 1,15
lézerszkenner 20 000 2 0,99990 0,34
cellavezérlő 30 000 3 0,99990 0,34
soros ág (cella) 727 0,99847 5,3
UM-7 kézi tartalékkal 0,99997 0,1
31.2. ábra. Az elemek hozzájárulása az éves állásidőhöz, az éves állásidő eloszlása Monte Carlo-szimulációval, és egy kk-ból-10 állomás rendelkezésre állása a kk függvényében. A notebookkal rajzolva.

Tanulságok:

  • A kobot és a csavarozó egység okozza az állásidő kétharmadát. A csavarozó egység ritkábban áll le hosszan, de gyakrabban hibásodik meg; a tartalék orsó (rövidebb MTTR) itt a leghatékonyabb intézkedés.
  • A várható érték mögött nagy szórás van. A szimuláció szerint az éves állásidő átlaga 5,3 óra, de az évek 5%-ában 14 óránál is több. Szerződésben és tervezésben a szórással is számolni kell.
  • A kézi tartalék a funkciót védi, nem a teljesítményt. A párhuzamos ág a rendelkezésre állást 0,99997-re emeli, de kisebb kapacitással; a blokkdiagram ezt nem mutatja, a ciklusidő-követelményt külön kell vizsgálni.
  • A követelmény megfogalmazása is számít. A VárosiBringa tízhelyes állomása „legalább nyolc működő dokkolóval” 0,999, „mind a tízzel” csak 0,82 valószínűséggel teljesít (31.2. ábra, jobb oldal).

31.4. Sablon és notebook

  • rbd_sablon.xlsx: legfeljebb 25 elem MTBF-fel, MTTR-rel és forrással; a meghibásodási ráta, a rendelkezésre állás és a küldetési időre vett megbízhatóság elemenként; legfeljebb 8 blokk soros, párhuzamos vagy kk-ból-nn kapcsolással; a blokkok soros vagy párhuzamos rendszerkapcsolása, éves állásidő és MTBF. A KoboCella példájával kitöltve.
  • rbd.ipynb · Megnyitás Google Colabban: blokk- és rendszerértékek, állásidő-hozzájárulás, Monte Carlo-szimuláció váltakozó működéssel és javítással, kk-ból-nn elemzés (a 31.2. ábra így készült).

31.5. Előnyök és korlátok

A megbízhatósági blokkdiagram előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
Könnyen felépíthető, szemléletes modell (O’Connor és Kleyner 2012) Az elemadatok gyakran hiányoznak vagy bizonytalanok
A rendszer-megbízhatóság az elemekéből számolható Független meghibásodást feltételez; közös okoknál túl optimista
Megmutatja az egypontos hibákat és a legnagyobb állásidő-okozókat Állandó rátát feltételez; korai hibákra és kopásra nem érvényes
A redundancia és a javítás hatása gyorsan összevethető Csak két állapotot (működik, nem működik) ismer; a részleges teljesítményt nem
Gyakori buktató
  • A blokkdiagram nem a kapcsolási rajz. Két fizikailag párhuzamos elem logikailag soros, ha mindkettő kell a működéshez.
  • Közös okok figyelmen kívül hagyása. Két azonos redundáns vezérlő ugyanazzal a szoftverhibával egyszerre esik ki.
  • Ismeretlen definíciójú MTBF. Egy adatlap MTBF-je tartalmazhatja a javítási időt, vagy csak a működési időt jelentheti; laborkörülményekre vagy terepi adatokra vonatkozhat.
  • Csak a várható érték. Az éves állásidő szórása nagy; egy rossz év a szerződéses vállalást is veszélyeztetheti.

31.6. Mintapromptok

Mintaprompt: blokkdiagram felépítése
Rendszerünk: [LEÍRÁS], a vizsgált funkció: [FUNKCIÓ], a siker
kritériuma: [KRITÉRIUM]. Elemei és kapcsolataik: [LISTA].
Feladat: javasolj megbízhatósági blokkdiagramot (soros, párhuzamos,
k-ból-n részekkel), és indokold minden elem helyét a sikerkritérium
alapján. Jelöld a lehetséges közös okú meghibásodásokat (közös
táp, szoftver, környezet). MTBF-értékeket ne adj meg.
Mintaprompt: adatlapértékek ellenőrzése
Az alábbi MTBF- és MTTR-értékeket gyűjtöttük adatlapokból:
[TÁBLÁZAT a forrással].
Feladat: segíts ellenőrizni, hogy az értékek összevethetők-e:
milyen MTBF-definíció és milyen körülmények (labor, terep,
hőmérséklet, terhelés) tartozhatnak hozzájuk, és milyen
kérdéseket tegyünk fel a beszállítónak. Új számokat ne adj meg.

31.7. Feladat

6. projektlépés (választható): megbízhatósági blokkdiagram

Saját projektedben készíts blokkdiagramot a fő funkcióhoz, gyűjts adatot (forrással) vagy becslést az elemek MTBF- és MTTR-értékére, számítsd ki a rendelkezésre állást és az állásidő-hozzájárulásokat, és javasolj legalább egy javítást (redundancia, MTTR-csökkentés vagy leromlott üzemmód) a hatásával együtt.