- Mire való? Egy folyamatjellemző időbeli stabilitásának figyelése: a véletlen ingadozás elkülönítése a különleges (azonosítható) okoktól, a beavatkozás jelzése, és stabil folyamatra a folyamatképesség (Cp, Cpk) számítása.
- Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel kiválasztani a megfelelő kontrollkártyát, kiszámítani a határokat, és a jelzési szabályokkal elkülöníteni a különleges okokat a véletlen ingadozástól.
- V-lépés: 9. Üzemeltetés és folyamatos fejlesztés; a DMAIC szabályozási lépése; a próbaüzemben a stabilitás igazolása.
- Bemenet: időrendben gyűjtött mérési eredmények (részcsoportokban vagy egyenként), a tűréshatárok, a mintavételi terv.
- Kimenet: kontrollkártya középvonallal és beavatkozási határokkal, a jelzések listája, képességindexek, beavatkozási szabályok.
- Időigény: a kártya felállítása 1–2 óra; a felügyelet folyamatos, mintavételenként néhány perc.
- Kézikönyv: 25. fejezet, 25.4. szakasz.
- Továbbolvasás: (Goldberg és mtsai. 1994, 7.14. szakasz).
50.1. Mikor használd?
- Ha egy kritikus jellemzőt folyamatosan gyártanak vagy mérnek, és a változást még a hibás termék előtt fel kell ismerni (Montgomery 2020).
- Fejlesztés után, hogy a javulás fennmaradjon (a DMAIC szabályozási lépése) (52. eszközlap).
- A képességindex számítása előtt: a Cp és Cpk csak stabil folyamatra értelmezhető (Montgomery 2020).
- Szolgáltatási és menedzsmentmutatókra is (napi várakozás, átfutás, hibás rendelések aránya), egyedi értékes vagy arányra vonatkozó kártyával.
- Kevésbé alkalmas, ha az adatok erősen autokorreláltak (például egymást követő ciklusok folyamatos folyamatban) vagy trendet mutatnak természetüknél fogva; ilyenkor módosított módszerek kellenek (Montgomery 2020).
50.2. Lépések
- Válaszd ki a jellemzőt és a kártyatípust. Mért érték részcsoportokban: átlag- és terjedelemkártya (X̄–R); egyenként: egyedi értékes és mozgóterjedelem-kártya (I-MR); hibás arány: p-kártya; hibaszám: c- vagy u-kártya (Montgomery 2020).
- Határozd meg a részcsoportot és a mintavételt. A részcsoporton belül csak véletlen ingadozás legyen (például öt egymást követő darab), a részcsoportok között a folyamat változásai látszódjanak.
- Gyűjts adatot egy stabil időszakból (I. szakasz), legalább 20–25 részcsoportot.
- Számold ki a határokat: középvonal ± 3σ; X̄–R kártyán , a terjedelemre és (Montgomery 2020).
- Ellenőrizd a stabilitást. Ha az I. szakaszban jelzés van, keresd meg és szüntesd meg az okát, hagyd ki a pontot, és számold újra a határokat.
- Számold ki a folyamatképességet a tűréshatárokkal (Cp, Cpk).
- Felügyeld a folyamatot (II. szakasz) a rögzített határokkal és a jelzési szabályokkal.
- Jelzésnél keresd meg az okot, és avatkozz be; rögzítsd az okot és az intézkedést a kártyán.
A jelzési szabályok (Western Electric-szabályok) (Montgomery 2020): (1) egy pont a ±3σ határon kívül; (2) három egymást követő pontból kettő ugyanazon az oldalon a 2σ-n túl; (3) öt egymást követő pontból négy ugyanazon az oldalon az 1σ-n túl; (4) nyolc egymást követő pont a középvonal ugyanazon oldalán.
50.3. Kidolgozott példa: a KoboCella nyomatéka és a ForgácsTech várakozásai
Átlag- és terjedelemkártya. A KoboCella csavarozó egysége óránként öt egymást követő kötés nyomatékát rögzíti (25. fejezet). Az első 20 részcsoportból a középvonal 4,020 Nm, Nm, Nm, a határok 3,953 és 4,087 Nm. Az I. szakaszban nincs jelzés. A II. szakaszban az átlag csökkenni kezd; a 24. részcsoportnál a 2. és a 3. szabály jelez, a 25. pont a határ alá esik (50.2. ábra). A rétegzés egy új csavartételre vezetett (51. eszközlap).
Képesség. A 4,0 ± 0,2 Nm tűrésre , , a teljes szórással , . A azért marad Montgomery 1,33-as ajánlott minimuma alatt (Montgomery 2020), mert a középérték 0,02 Nm-rel a tűrésmező közepe fölött van; beállítás után a a -hez közelít.
Egyedi értékes kártya. A ForgácsTech a DMAIC-projekt után a napi anyagra várást követi. Az első 20 nap átlaga 17,2 perc, a mozgó terjedelmek átlaga 7,58 perc, perc, a felső határ 37,4 perc (az alsó határ negatív lenne, ezért 0). A 31. nap 52 perce a határ fölött van: a vizsgálat szerint egy beszállító késése okozta, különleges ok, nem a folyamat romlása.
Tanulságok:
- A futási szabályok korábban jeleznek. A 24. részcsoportnál még minden pont a határokon belül volt, de a 2. és a 3. szabály már jelezte az elmozdulást.
- Az I. szakasznak stabilnak kell lennie. Ha a határokat egy instabil időszakból számolják, a kártya a rendellenességet „normálisnak” tanulja meg.
- A határ nem a tűrés. A beavatkozási határok a folyamat ingadozásából, a tűréshatárok a követelményből származnak; a kettőt nem szabad összekeverni.
- A különleges okot meg kell nevezni. A 31. napi kiugrás nem a fejlesztés kudarca; a kártyán rögzített ok segít elkerülni a felesleges beavatkozást.
50.4. Sablon és notebook
- kontrollkartya_sablon.xlsx: „X–R” lap (legfeljebb 50 részcsoport, 2–10 mérés, választható I. szakasz, a négy jelzési szabály és a terjedelem automatikus ellenőrzése, átlag- és terjedelemkártya), „Egyedi (I-MR)” lap (legfeljebb 100 érték, nemnegatív alsó határ választható), „Képesség” lap (Cp, Cpk, Pp, Ppk, értékelés) és „Állandók” lap. A KoboCella és a ForgácsTech példájával kitöltve.
- kontrollkartya.ipynb · Megnyitás Google Colabban: határok, jelzési szabályok, képesség normális eloszlással és a tűrésen kívüli arány becslésével (a 50.2. ábra így készült).
50.5. Előnyök és korlátok
| Előnyök | Korlátok |
|---|---|
| Elválasztja a véletlen ingadozást a különleges okoktól; a felesleges beavatkozást is megelőzi (Shewhart 1931) | Csak a változást jelzi, az okot nem; az okot más eszközökkel kell megtalálni (Montgomery 2020) |
| A futási szabályok a határátlépés előtt is jeleznek | Több szabály együtt több téves jelzést is ad |
| Egyszerű, a műhelyben kézzel is vezethető | Független, közel normális eloszlású adatokat feltételez; autokorreláció esetén félrevezet (Montgomery 2020) |
| A képességindexekkel a tűréshez viszonyított teljesítmény is mérhető | A képességindex csak stabil folyamatra és megfelelő mintára értelmes; kis mintán bizonytalan |
- Tűréshatár a beavatkozási határ helyén. Ilyenkor a kártya csak a selejtet jelzi, a változást nem.
- A határok folyamatos újraszámolása. Ha minden új adattal újraszámolják a határokat, a lassú elmozdulás „beleolvad” a határokba.
- Beavatkozás minden kiugró pontra az ok keresése nélkül. A folyamat „állítgatása” a véletlen ingadozásra növeli a szórást.
- Képességindex instabil folyamatra. Az eredmény nem jelzi előre a jövőbeli teljesítményt.
- Rossz részcsoport. Ha a részcsoporton belül eltérő gépek vagy fészkek adatai keverednek, a határok túl szélesek lesznek.
50.6. Mintapromptok
A folyamat és a jellemző: [LEÍRÁS, MÉRÉSI MÓD, GYAKORISÁG, A TERMELÉS
ÜTEME, A FONTOS ZAVARÓ TÉNYEZŐK].
Feladat: javasolj kontrollkártya-típust, részcsoportméretet és
mintavételi gyakoriságot, indoklással. Írd le, milyen zavaró tényezők
keveredhetnek a részcsoporton belül, és hogyan kerülhető el. Jelöld,
ha az adatok autokorreláltak lehetnek. Határokat ne számolj.
A kontrollkártya jelzése: [RÉSZCSOPORT, SZABÁLY, ÉRTÉKEK]; a jelzés
körüli események: [MŰSZAKVÁLTÁS, ANYAGTÉTEL, KARBANTARTÁS, BEÁLLÍTÁS].
Feladat: sorold fel a lehetséges különleges okokat, és mindegyikhez
azt az adatot vagy rétegzést, amellyel igazolható vagy elvethető.
Ne állapíts meg okot bizonyíték nélkül, és ne javasolj beavatkozást,
amíg az ok nem ismert.
50.7. Feladat
Válassz egy kritikus jellemzőt vagy üzemi mutatót a projektedből. Határozd meg a kártyatípust, a részcsoportot és a mintavételt; valós vagy szimulált adatokkal (legalább 25 részcsoport vagy 30 érték) állítsd fel a kártyát a sablonnal, ellenőrizd a stabilitást, és ha van tűrés, számold ki a képességindexeket. Írd le, ki és hogyan reagál egy jelzésre.