Eszközkártya
  • Mire való? Egy berendezés teljes eszközhatékonyságának (OEE) számítása a rendelkezésre állás, a teljesítmény és a minőség szorzataként; a hat nagy veszteség számszerűsítése, az OEE-vízesés, a beállításiidő-csökkentés (SMED) hatásának becslése; a munkára vonatkozó párja, az OLE.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel kiszámítani egy berendezés OEE-mutatóját és veszteségösszetevőit, és a veszteségek alapján fejlesztési prioritást kijelölni.
  • V-lépés: 6. Megvalósítás (a gyártórendszer teljesítménykövetelményeinek ellenőrzése); 8. Validáció (a berendezés átvétele üzemi körülmények között); 9. Üzemeltetés (folyamatos fejlesztés, karbantartás).
  • Bemenet: műszakonként a tervezett üzemidő, az átállások és a meghibásodások ideje, a kisebb leállások ideje, a legyártott, a jó és az indításkor selejtté vált darabok száma, az ideális ciklusidő.
  • Kimenet: A, P, Q és OEE műszakonként és az időszakra, a hat nagy veszteség percben, OEE-vízesés, SMED-változatok, OLE.
  • Időigény: az adatgyűjtés egy–négy hét; a kiértékelés 1 óra.
  • Kézikönyv: 19. fejezet, 19.5. és 19.7. szakasz; a rendelkezésre állás megbízhatósági háttere: 16. fejezet.

40.1. Mikor használd?

  • Ha egy berendezés teljesítményét kell követni és javítani: az OEE a teljes körű hatékony karbantartás (TPM) mérőszáma, és a hat nagy veszteség csökkentésére irányítja a figyelmet (Nakajima 1988).
  • Ha egy követelmény hatékonysági tartalékot ír elő (például a KoboCella 85%-os tervezett OEE-je), és ellenőrizni kell, teljesül-e.
  • Ha el kell dönteni, melyik veszteség csökkentésével kezdjük: átállás, meghibásodás, sebesség vagy selejt.
  • Ha a munkaszervezés veszteségeit akarod feltárni: az OLE ugyanezt a logikát alkalmazza a munkára (Braglia és mtsai. 2021).
  • Kevésbé alkalmas gépek, üzemek vagy cégek összehasonlítására, valamint pufferekkel tagolt folyamatok egészének jellemzésére: a mutató egy gépre vonatkozik, kis sorozatú egyedi gyártásban kevésbé hasznos, pufferekkel tagolt folyamatokban pedig át kell értelmezni (Muchiri és Pintelon 2008).

40.2. Lépések

40.1. ábra. Az OEE-számítás lépései.
  1. Jelöld ki a berendezést és az időkereteket: a tervezett üzemidő a műszakidő a tervezett szünetek és a tervezett leállások nélkül. Határozd meg az ideális ciklusidőt (a gép névleges vagy bizonyítottan elérhető legjobb ciklusideje).
  2. Rögzítsd a veszteségkategóriákat Nakajima hat nagy vesztesége szerint: meghibásodás; beállítás, átállás; üresjárat és kisebb leállások; csökkentett sebesség; selejt és utómunka; indítási veszteség (Nakajima 1988). Döntsd el, milyen hosszú leállás számít kisebb leállásnak.
  3. Gyűjtsd az adatokat műszakonként, ha lehet, gépi adatgyűjtéssel: a kézzel rögzített kisebb leállások gyakran kimaradnak, és az OEE értéke az adatok pontosságán múlik (Muchiri és Pintelon 2008).
  4. Számítsd ki a tényezőket: AA = működési idő / tervezett üzemidő; PP = ideális ciklusidő × legyártott darab / működési idő; QQ = jó darab / legyártott darab.
  5. Számítsd ki az OEE-t, és rajzold meg a vízesést: OEE=A⋅P⋅Q\text{OEE} = A \cdot P \cdot Q = a jó darabok ideális ideje / tervezett üzemidő. Az időszaki értéket az összegekből számold, ne a műszakonkénti arányok átlagából.
  6. Rangsorold a hat nagy veszteséget percben, és vizsgáld meg, melyik tényező okozza a műszakok közötti szórást.
  7. Válassz fejlesztési akciót: a legnagyobb veszteségre (átállásnál SMED, meghibásodásnál megelőző karbantartás, sebességnél és kisebb leállásnál okfeltárás, selejtnél folyamatszabályozás). Becsüld meg a hatását.
  8. Kövesd az eredményt: a gép saját korábbi értékeihez hasonlítva, trenddiagramon.

40.3. Kidolgozott példa: a ForgácsTech megmunkáló központja

A ForgácsTech az MES első ütemében gépi adatgyűjtést vezetett be. A megmunkáló központ 20 műszakjának adatait a sablon tartalmazza; a tervezett üzemidő műszakonként 450 perc, az ideális ciklusidő 4 perc. A 40.1. táblázat az egy műszakra jutó veszteségeket mutatja.

40.1. táblázat. A megmunkáló központ veszteségei 20 műszak átlagában.
Veszteség Csoport Perc / műszak Arány
1. meghibásodás állásidő 20 4,4%
2. beállítás, átállás állásidő 96 21,3%
3. üresjárat, kisebb leállások sebesség 22 4,9%
4. csökkentett sebesség sebesség 32 7,1%
5. selejt és utómunka minőség 10 2,2%
6. indítási veszteség minőség 6 1,3%
értékes idő 264 58,7%

Az időszakra A=0,742A = 0{,}742, P=0,838P = 0{,}838, Q=0,943Q = 0{,}943, az OEE 0,5870{,}587. A műszakonkénti OEE 0,44 és 0,72 között szóródik; az eltérés nagyobbik részét (az OEE logaritmusának szórásnégyzetéből 87%-ot) a rendelkezésre állás okozza: a három átállásos és a meghibásodásos műszakok a leggyengébbek (40.2. ábra). A SMED után 8 perces átállással és változatlan sorozatnagysággal az OEE 0,727 lenne; négy átállással (fele akkora sorozatokkal) 0,699, a gép előtti készlet és várakozás pedig a felére csökken. A ForgácsTech a második változatot választotta, mert célja a határidő-tartás.

40.2. ábra. Az OEE-vízesés, a műszakonkénti A, P, Q és OEE, a hat nagy veszteség, valamint az OEE az átállási idő és az átállások száma függvényében. A notebookkal rajzolva.

A VárosiBringa javítóműhelyének három szerelőjére az OLE 0,72, 0,83 és 0,63; az összesített érték 0,72. A harmadik szerelőnél a várakozás (60 perc) és az utómunka is nagyobb: az okot az alkatrész-ellátásban és a betanításban kell keresni, nem a szerelőben.

Tanulságok:

  • A legnagyobb veszteség nem mindig a legláthatóbb. A meghibásodást mindenki észreveszi, de itt az átállás ötször annyi időt visz el.
  • Az összegekből számolj. A műszakonkénti arányok átlaga eltérhet az időszaki értéktől, ha a műszakok tervezett ideje vagy darabszáma különbözik.
  • A SMED megtakarítása kétféleképpen használható fel. Kapacitásra (nagyobb OEE) vagy rugalmasságra (kisebb sorozat, rövidebb átfutás); a döntés a cél függvénye.
  • Az OEE a saját fejlődést méri. A ForgácsTech a gép korábbi értékeihez hasonlít, nem iparági átlagokhoz.

40.4. Sablon és notebook

  • oee_sablon.xlsx: „Adatok” lap legfeljebb 40 műszakkal, műszakonkénti és időszaki A, P, Q, OEE, adatellenőrzés, trenddiagram; „Veszteségek” lap a hat nagy veszteséggel és OEE-vízeséssel; „SMED” lap átállási változatokkal (OEE, sorozatnagyság, gép előtti készlet); „OLE” lap a munkaerő-hatékonysággal. A ForgácsTech és a VárosiBringa példájával kitöltve.
  • oee.ipynb · Megnyitás Google Colabban: műszakonkénti és időszaki számítás, a hat nagy veszteség, a szórás felbontása a három tényezőre, SMED-változatok rácsa, OLE (a 40.2. ábra így készült).

40.5. Előnyök és korlátok

Az OEE-számítás előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
Egyetlen, könnyen érthető mutató, amely három veszteségcsoportra bontható (Nakajima 1988) Egy gépre vonatkozik; a gépek egymásra hatását nem mutatja (Muchiri és Pintelon 2008)
A vízesés és a hat nagy veszteség a fejlesztési prioritást is kijelöli A három tényezőt egyenlő súllyal kezeli (Muchiri és Pintelon 2008)
Gépi adatgyűjtéssel folyamatosan követhető Az eredmény az adatgyűjtés pontosságán és a veszteségek osztályozásán múlik (Muchiri és Pintelon 2008)
A munkára (OLE) és más erőforrásokra is kiterjeszthető (Braglia és mtsai. 2021) Üzemek közötti összehasonlításra nem alkalmas: nincs mindenhol érvényes viszonyítási érték (Muchiri és Pintelon 2008)
Gyakori buktató
  • Optimista ideális ciklusidő. Ha az ideális ciklusidő a ténylegesen elérhetőnél lassabb, a P tényező mesterségesen nagy, és a sebességveszteség rejtve marad.
  • A tervezett üzemidő manipulálása. Ha az átállást „tervezett leállásnak” minősítjük, eltűnik a mutatóból, pedig a SMED éppen ezt csökkentené.
  • Arányok átlagolása. Az időszaki OEE-t az összegekből kell számítani.
  • Az OEE mint rangsor. A dolgozók vagy műszakok rangsorolása a mutató torzításához vezet; a cél a veszteségek feltárása.

40.6. Mintapromptok

Mintaprompt: veszteségkategóriák kialakítása
Berendezésünk: [GÉP, termékek, műszakrend]. A jelenleg rögzített
állásidő-okok: [LISTA].
Feladat: rendeld a rögzített okokat Nakajima hat nagy veszteségének
kategóriáihoz, jelöld, melyik ok nem sorolható be egyértelműen, és
javasolj határt a kisebb leállásokra. Javasolj egyszerű adatgyűjtési
módot (gépi jel vagy kezelői rögzítés) mindegyik kategóriára.
Mintaprompt: fejlesztési akció a legnagyobb veszteségre
OEE-elemzésünk eredménye: A = [A], P = [P], Q = [Q]; a hat nagy
veszteség percben műszakonként: [TÁBLÁZAT]. Célunk: [CÉL, például
rövidebb átfutás vagy nagyobb kapacitás].
Feladat: javasolj fejlesztési akciót a két legnagyobb veszteségre,
indokold, hogy a célhoz melyik illeszkedik jobban, és nevezd meg,
milyen adat kell a hatás ellenőrzéséhez. A hatást a sablon SMED
lapjával vagy a notebookkal számoljuk ki.

40.7. Feladat

7. projektlépés (negyedik rész): OEE vagy hatékonysági mutató

Számítsd ki projekted megvalósító folyamatának egy kritikus berendezésére az OEE-t (mért vagy reálisan becsült adatokkal), rajzold meg a vízesést, rangsorold a hat nagy veszteséget, és becsüld meg egy fejlesztési akció hatását. Ha a folyamatban nincs gép, a munka hatékonyságát (OLE) vagy egy analóg időfelbontást (például szolgáltatásban a fizetett idő és a valóban értékteremtő idő arányát) számítsd ki.