Eszközkártya
  • Mire való? Annak leírása, mit kell az embernek tennie egy rendszercél eléréséhez: célok és részcélok hierarchiája, tervekkel, időbecsléssel és a lehetséges hibákkal.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel egy feladatot célok, részcélok és tervek hierarchiájaként leírni, és a feladatelemzésből tervezési javaslatokat és hibalehetőségeket levezetni.
  • V-lépés: 4. Architektúra (a funkciómegosztás után) és 5. Részletes tervezés (kezelőfelület, eljárások, képzés); a validációs tesztforgatókönyvek alapja.
  • Bemenet: a funkciómegosztás eredménye (mi marad az embernek), a működési koncepció forgatókönyvei, megfigyelések és interjúk a felhasználókkal.
  • Kimenet: HTA-diagram vagy táblázatos HTA, tervek, időbecslések, hibalehetőségek és tervezési javaslatok.
  • Időigény: egy jól körülhatárolt feladatra 2–4 óra, a megfigyeléssel és a felhasználói ellenőrzéssel együtt.
  • Kézikönyv: 11. fejezet, 11.5. szakasz.
  • Továbbolvasás: (NASA 2015).

25.1. Mikor használd?

A feladatelemzés azt vizsgálja, mit kell a kezelőnek (vagy a kezelők csoportjának) tennie, cselekvésekben és gondolkodási folyamatokban, hogy a rendszer célja teljesüljön (Kirwan és Ainsworth 1992). A HTA ennek legelterjedtebb módszere: Annett és Duncan eredetileg a képzés tervezésére dolgozta ki (Annett és Duncan 1967), Stanton áttekintése szerint azonban azóta a kezelőfelület-tervezéstől a létszámtervezésen át az emberi hibák előrejelzéséig széles körben alkalmazzák (Stanton 2006). Használd, ha:

  • eldőlt, mi marad az embernek (26. eszközlap), és most azt kell megtervezni, hogyan végzi el;
  • időkeretet kell ellenőrizni, például hogy a kezelői műveletek beleférnek-e a ciklusidő-költségvetésbe;
  • kezelőfelületet, eljárásleírást vagy képzési anyagot tervezel: a HTA megmutatja, milyen információ kell az egyes lépésekhez;
  • hibalehetőségeket keresel: a legalsó szintű műveletek a hibaelemzés (30. eszközlap, kézikönyv 13. fejezet) természetes egységei.

25.2. Lépések

25.1. ábra. A hierarchikus feladatelemzés lépései.
  1. Határozd meg az elemzés célját és határait. Képzéshez, kezelőfelülethez vagy hibaelemzéshez más-más részletesség kell; rögzítsd, melyik szerepkör melyik feladatát elemzed, és milyen üzemállapotban.
  2. Gyűjts adatot: figyeld meg a munkát (ha van előd rendszer), kérdezd a kezelőket, olvasd el a meglévő eljárásokat. Új rendszernél a működési koncepció forgatókönyveiből és a prototípusokon végzett próbákból indulj ki.
  3. Fogalmazd meg a fő célt és az első szintű részcélokat. Négy–nyolc részcél egy szinten általában áttekinthető. A részcélok célok, nem eszközök: „csavarellátás ellenőrzése”, nem „a kijelző 3. menüpontjának megnyitása”.
  4. Írj tervet minden részcélhoz. A terv megmondja, milyen sorrendben és feltételek mellett hajtódnak végre a gyermekei. Stanton tipizálása szerint a terv lehet soros (1, majd 2, majd 3), tetszőleges sorrendű, egyidejű, elágazó (ha X, akkor 2), ciklikus (ismételd, amíg X) és választó (1, majd 2 vagy 3) (Stanton 2006).
  5. Bonts tovább a megállási szabályig. Annett és Duncan szabálya szerint akkor állj meg, ha a nem megfelelő végrehajtás valószínűségének és költségének szorzata (P × C) már elfogadható (Annett és Duncan 1967). A gyakorlatban: ahol a további bontás már nem ad új információt az elemzés céljához.
  6. Becsüld meg a legalsó szintű műveletek idejét, és vesd össze a ciklusonként ismétlődő műveletek összegét az időkerettel.
  7. Keresd meg a hibalehetőségeket műveletenként, Reason kategóriáival: megcsúszás (jó szándék, rossz kivitelezés), kihagyás, tévedés (rossz szándék, rossz szabály vagy tudás) és szabályszegés (Reason 1990). Minden hibához írd le a következményt és a tervezési javaslatot.
  8. Ellenőrizd a HTA-t a kezelőkkel. A felhasználók gyakran olyan lépéseket és kerülőutakat is ismernek, amelyek az eljárásleírásban nem szerepelnek.

25.3. Kidolgozott példa: a KoboCella kezelőjének feladatai

A KoboCella csapata a kezelő munkáját egy műszakra elemezte (a diagram a kézikönyv 11. fejezetében látható). A fő cél terve: „1, majd 2 ismételve; ha hibajelzés: 3, utána vissza 2-re; a műszak végén 4”. A ciklusonként ismétlődő 2-es részcél és a ritka 3-as részcél táblázatos HTA-ja:

25.1. táblázat. A KoboCella kezelőjének táblázatos HTA-ja (részlet). A teljes elemzés a sablonban található.
Azonosító Művelet Idő [s] Hibatípus Lehetséges hiba Javaslat
2 egy motor szerelése (terv: 2.1 > 2.2 > 2.3 > 2.4 > 2.5) 18,0
2.1 motorház kivétele a tálcáról 4,0 – – –
2.2 motorház behelyezése a befogóba 6,0 megcsúszás nem ül fel teljesen befogóérzékelő, visszajelzés a HMI-n
2.3 fedél ráhelyezése 5,0 megcsúszás fordítva kerül fel aszimmetrikus illesztőcsapok
2.4 kilépés a zónából 1,5 szabályszegés a zónában marad teljes sebesség csak zónaelhagyás után
2.5 indítás nyugtázása 1,5 – – –
3 hibajelzés kezelése (terv: 3.1 > 3.2 > 3.3) 15,0
3.1 hibakód leolvasása 5,0 tévedés félreérti a hibakódot a HMI a hiba helyét is mutatja
3.2 hibás darab a selejtdobozba 8,0 kihagyás a darab a kiadóba kerül a kiadó csak a selejtdoboz jelzése után enged
3.3 nyugtázás 2,0 – – –

A ciklusonként ismétlődő öt művelet összesen 18 s, pontosan a ciklusidő-költségvetés kezelői része (kézikönyv 6. fejezet). A gépi összetevőkkel együtt a soros ciklusidő 58,6 s, a 75 s-os követelményhez képest 16,4 s (22%) a tartalék (25.2. ábra).

25.2. ábra. A KoboCella kezelő–gép idődiagramja. A kezelő a soros ciklus mintegy harmadában van lekötve; a csavarozás alatt a szemrevételezést és a következő darab előkészítését végzi. A notebookkal rajzolva.

Tanulságok:

  • A kezelői részben nincs tartalék. Ha a próbaüzemben a behelyezés tovább tart a becsültnél, az a cella közös tartalékát fogyasztja. Ezért a 2.2-es és a 2.3-as időt az első prototípuson mérni kell (TPM-ként követhető, 10. eszközlap).
  • A ciklusban ismétlődő hibalehetőségeket műszaki úton kell kezelni. A 2.2, a 2.3 és a 2.4 minden ciklusban előfordulhat, napi több száz alkalommal; itt az oktatás nem elég, érzékelő, hibabiztos kialakítás és reteszelés kell (kézikönyv 13. fejezet).
  • A ritka részcél másféle támogatást kíván. A 3-as részcélt a kezelő ritkán gyakorolja, ezért ott a tévedés és a kihagyás jellemző: a HMI-nek lépésenként kell végigvezetnie.
  • A HTA a funkciómegosztást is visszaigazolja. A kezelő szabad ideje a csavarozás alatt teremtette meg a lehetőséget, hogy a minőségi ellenőrzés a kezelő feladata legyen (26. eszközlap).

25.4. Sablon és notebook

  • hta_sablon.xlsx: legfeljebb 60 elem azonosítóval, szülővel, tervvel, idővel, gyakorisággal; automatikus szintszámítás, a kezelő ciklusonkénti ideje és tartaléka az időkerethez képest, hibatípusok legördülő listából és típusonkénti összesítés. A KoboCella példájával kitöltve.
  • hta.ipynb · Megnyitás Google Colabban: táblázatos HTA a hiányzó tervek jelzésével, időkeret-ellenőrzés, kezelő–gép idődiagram (a 25.2. ábra így készült) és a hibalehetőségek összesítése.

25.5. Előnyök és korlátok

A HTA előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
Egyszerű, gyorsan tanulható, a felhasználókkal is jól átbeszélhető Elsősorban a megfigyelhető cselekvéseket írja le; a gondolkodási folyamatokat (döntés, diagnózis) kevésbé
Rugalmas: a részletesség az elemzés céljához igazítható Az eredmény az elemző ítéletén múlik; két elemző eltérő bontást készíthet
Számos további elemzés kiindulópontja (hibaelemzés, idő, terhelés, képzés) (Stanton 2006) A tervek szöveges leírása bonyolult feltételeknél nehezen követhető
A kezelőfelület és az eljárások információigényét lépésenként mutatja Új rendszernél nincs mit megfigyelni: prototípus és forgatókönyv kell hozzá
Gyakori buktató
  • Eszköz a cél helyett. Ha a részcélok a jelenlegi kezelőfelület lépései („menü megnyitása”), a HTA a régi megoldást rögzíti, és nem segít újat tervezni.
  • Hiányzó tervek. Terv nélkül a hierarchia csak egy lista: nem derül ki, mi ismétlődik, mi feltételes, mi párhuzamos.
  • Csak a normál üzem. A hibakezelés, az indítás, a leállítás és a leromlott üzem gyakran kimarad, pedig ezekben a ritka helyzetekben a legnagyobb a hiba esélye.
  • Íróasztal mellett készült HTA. A kezelőkkel való ellenőrzés nélkül a valódi munkavégzés (kerülőutak, informális lépések) rejtve marad.

25.6. Mintapromptok

Mintaprompt: HTA vázlat forgatókönyvből
Rendszerünk: [LEÍRÁS]. A vizsgált szerepkör: [KEZELŐ/FELHASZNÁLÓ].
A forgatókönyv: [FORGATÓKÖNYV LEÍRÁSA].
Feladat: készíts kétszintű hierarchikus feladatelemzést (HTA)
táblázatos formában: azonosító, részcél vagy művelet, terv minden
részcélhoz (soros, elágazó, ciklikus, választó). A részcélokat
célként fogalmazd meg, ne a kezelőfelület lépéseiként. Jelöld
külön a ritka helyzeteket (hiba, indítás, leállás). Időbecslést
ne adj meg: azt mérni fogjuk.
Mintaprompt: hibalehetőségek a HTA alapján
Az alábbi HTA legalsó szintű műveletei: [TÁBLÁZAT].
Feladat: minden művelethez gondold végig, előfordulhat-e
megcsúszás, kihagyás, tévedés vagy szabályszegés (Reason
kategóriái). Ha igen, írd le a hibát, a következményt és egy
tervezési javaslatot. A javaslatoknál előnyben részesítsd a
műszaki megoldást (hibabiztos kialakítás, érzékelő, reteszelés)
az oktatással és a figyelmeztetéssel szemben, és jelöld, ha
egy hibát nem tudsz megítélni a megadott információból.

25.7. Feladat

6. projektlépés (első rész, választható): HTA

Saját projektedben készíts HTA-t a legfontosabb kezelői vagy felhasználói feladatra, legalább két szinten, tervekkel és időbecsléssel. Jelölj meg legalább három hibalehetőséget tervezési javaslattal, és ellenőrizd a HTA-t legalább egy leendő felhasználóval.