Eszközkártya
  • Mire való? A súlyozott értékelés továbbfejlesztése: nemlineáris (töréspontos) hasznossági függvények a döntéshozó tényleges preferenciáinak leírására, valamint többféle súlymeghatározás (közvetlen pontosztás, rangsor-súlypont) és ezek hatásának összevetése.
  • Tanulási eredmény: az eszközlap feldolgozása után képes leszel töréspontos hasznossági függvényt felvenni a döntéshozóval, és ellenőrizni, hogy az additív aggregálás feltételei teljesülnek-e.
  • V-lépés: 4. Architektúra (koncepció-kiválasztás, előzetes tervezés).
  • Bemenet: az alternatívák értékei a kritériumok szerint, a döntéshozóval egyeztetett hasznossági töréspontok, a kritériumok sorrendje vagy súlya.
  • Kimenet: hasznossági függvények, súlyok, összpontszámok négy modellváltozatban, a modellválasztás hatásának értékelése.
  • Időigény: a töréspontok egyeztetése kritériumonként 10–20 perc a döntéshozóval; a számítás percek.
  • Kézikönyv: 10. fejezet, 10.4. szakasz.

21.1. Mikor használd?

  • Ha a lineáris hasznosság félrevezető: például egy követelményhatár közelében egy kis javulás sokat ér, azon túl alig valamit.
  • Ha a döntéshozók a sorrendben könnyebben egyeznek meg, mint a pontos súlyokban: ekkor a rangsor-súlypont (ROC) súlyozás segít.
  • Ha meg akarod mutatni, mennyire függ az eredmény a modellezési döntésektől (függvényalak, súlyozási módszer).

21.2. Lépések

21.1. ábra. A többszempontú hasznosságelemzés lépései.
  1. Ellenőrizd a kritériumok függetlenségét. Az additív modell Keeney és Raiffa szerint csak bizonyos függetlenségi feltételek mellett érvényes (Keeney és Raiffa 1976). A gyakorlati próba: két kritérium közötti átváltási hajlandóságod nem függ-e a többi kritérium szintjétől?
  2. Határozd meg a töréspontokat. Kérdezd meg a döntéshozót: „Mennyit ér (0–10 skálán), ha a ciklusidő 65 s?” A hasznossági függvény lehet monoton növekvő vagy csökkenő, konkáv vagy konvex, sőt nem monoton is (a nagyobb kijelző egy méretig jobb). Az átalakítást dokumentálni kell.
  3. Válassz súlyozási módszert. Közvetlen pontosztás (összesen 100), vagy rangsor-súlypont: Edwards és Barron szerint nn kritérium esetén az ii-edik helyen álló súlya wi=1n∑k=in1kw_i = \frac{1}{n}\sum_{k=i}^{n} \frac{1}{k} (Edwards és Barron 1994).
  4. Számítsd ki a hasznosságokat töréspontok közötti lineáris interpolációval.
  5. Összegezd additívan, és állítsd fel a rangsort.
  6. Vesd össze a modellváltozatokat: lineáris vagy töréspontos hasznosság, közvetlen vagy ROC-súlyok.
  7. Egyeztesd az eltéréseket a döntéshozóval. Ha a változatok eltérő nyertest adnak, a döntés egy modellezési döntésen múlik: ezt tisztázni kell, nem elrejteni.
  8. Dokumentáld a függvényeket, a súlyokat és az összevetés eredményét.

21.3. Kidolgozott példa: a KoboCella nemlineáris hasznossággal

A KoboCella súlyozott értékelését (20. eszközlap) a csapat töréspontos hasznossági függvényekkel is elvégezte (21.2. ábra). A ciklusidőnél a 75 s-os követelményhatár körül meredek a függvény (75 s: 4 pont, 65 s: 7,5 pont), a törzshajlításnál a 20°-os határ körül (20°: 7 pont, 30°: 2 pont), a beruházásnál pedig 60 MFt fölött gyorsan csökken a hasznosság (a költségkeret szorítása).

21.2. ábra. A töréspontos (folytonos) és a lineáris (pontozott) hasznossági függvények, rajtuk az alternatívák értékeivel. A notebookkal rajzolva.

A négy modellváltozat eredménye:

A KoboCella összpontszámai négy modellváltozatban. A ROC-súlyok a következő sorrendből: utómunka, ciklusidő, törzshajlítás, átállási idő, beruházás, kockázat.
Alternatíva lineáris + közvetlen töréspontos + közvetlen lineáris + ROC töréspontos + ROC
A: együttműködő cella 7,16 7,59 7,96 8,31
B: fix állomás 6,50 6,70 7,59 7,75
D: zárt robotcella 6,22 6,26 8,24 8,27

Tanulságok:

  • A közvetlen súlyokkal az eredmény stabil. A töréspontos függvények az A előnyét növelik (7,59 a B 6,70-ével szemben), mert az A a követelményhatárok körüli meredek szakaszokon kedvezően áll.
  • A ROC-súlyozás megfordíthatja a rangsort. Hat kritériumnál a ROC-súlyok 0,408; 0,242; 0,158; 0,103; 0,061; 0,028, vagyis az első két kritérium együtt a súly 65%-át kapja. Ezekben (utómunka, ciklusidő) a zárt robotcella a legjobb, ezért lineáris hasznossággal a D nyer, töréspontossal az A csak hajszállal (8,31 a 8,27-tel szemben).
  • A súlyozási módszer itt nagyobb hatású, mint a függvényalak. A csapat ezért a döntéshozókkal megerősíttette, hogy a közvetlen súlyok (20–20–15–15–15–15) tükrözik a szándékukat, és a ROC-változat eredményét a döntési jelentésben érzékenységi információként rögzítette.

21.4. Sablon és notebook

  • maut_sablon.xlsx: kritériumonként legfeljebb öt töréspont; súlylap közvetlen és ROC-súlyokkal (a ROC-súlyok a rangsorból automatikusan); értékelő lap interpolált hasznosságokkal és mindkét súlyozással számított összpontszámmal és ranggal. A KoboCella példájával kitöltve.
  • maut.ipynb · Megnyitás Google Colabban: a hasznossági függvények ábrája (a 21.2. ábra így készült), a ROC-súlyok és a négy modellváltozat összevetése.

21.5. Előnyök és korlátok

A MAUT előnyei és korlátai.
Előnyök Korlátok
A döntéshozó tényleges preferenciáit írja le, nem egy feltételezett lineáris összefüggést A töréspontok egyeztetése időigényes, és a kérdezés módja befolyásolja a válaszokat
A követelményhatárok körüli „értékugrások” megjeleníthetők Az additív modell függetlenségi feltételei a gyakorlatban ritkán ellenőrzöttek
A ROC-súlyokhoz csak sorrend kell A ROC az első helyeken álló kritériumokat erősen felülsúlyozza
A modellváltozatok összevetése a modellbizonytalanságot is láthatóvá teszi Több változat több vitát is szülhet; a döntési jelentésnek ezt kezelnie kell
Gyakori buktató
  • A töréspontokat az elemző találja ki. A hasznosság a döntéshozó preferenciája; nélküle a függvény csak az elemző véleménye.
  • Nem monoton kritérium lineárisan. Ha egy jellemzőnek optimuma van (például kijelzőméret, munkamagasság), a monoton függvény félrevezet.
  • Összeadás függő kritériumoknál. Ha a gyors, de selejtes gyártás semmit sem ér, a ciklusidő és a minőség nem adható össze egyszerűen; ilyenkor kizáró feltétel vagy összetettebb aggregálás kell (Keeney és Raiffa 1976).

21.6. Mintapromptok

Mintaprompt: interjúkérdések a hasznossági függvényhez
Kritérium: [név, mértékegység, a követelmény határa, a vizsgált
tartomány]. Döntéshozó: [szerep].
Feladat: írj 5–6 interjúkérdést, amelyekkel a döntéshozótól a
hasznossági függvény töréspontjai (0–10 skálán) felvehetők.
Kérdezz rá a követelményhatár környékére, a telítődésre és arra,
van-e optimum. A kérdések legyenek semlegesek, ne sugalljanak
választ. Ne adj meg számértéket.
Mintaprompt: a modellváltozatok eltérésének magyarázata
Négy modellváltozatunk eredménye: [TÁBLÁZAT].
Súlyaink (közvetlen és ROC): [TÁBLÁZAT]. Hasznossági töréspontjaink:
[TÁBLÁZAT].
Feladat: magyarázd el közérthetően, miért ad eltérő nyertest a
[változat] és a [változat], és fogalmazz meg két kérdést a
döntéshozónak, amelyek a különbséget feloldhatják. Ne válassz
alternatívát.

21.7. Feladat

5. projektlépés (harmadik rész, választható): hasznosságelemzés

Saját projektedben legalább két kritériumhoz vedd fel a hasznossági függvény töréspontjait egy érdekelt féllel készített rövid interjúval. Számítsd ki az összpontszámokat lineáris és töréspontos hasznossággal, közvetlen és ROC-súlyokkal, és írd le, hogyan befolyásolják a modellezési döntések az eredményt.