függelék A — A futó esettanulmányok

A könyv minden módszert ugyanazon a három rendszeren mutat be. Az esetek szándékosan különböző világokból valók: egy mechatronikai gyártóberendezés, egy városi szolgáltatás alkalmazással és infrastruktúrával, valamint egy gyártóüzem működési folyamatai. Így ugyanaz a technika háromféle környezetben is látható, és kiderül, mi benne az általános, és mi múlik a rendszer természetén.

Mindhárom cég, város és szereplő kitalált. A számadatok szemléltető jellegűek: nagyságrendjük életszerű, de nem valós vállalatoktól származnak. Az esetek a fejezetekben színes dobozokban térnek vissza. A kék doboz az A, a zöld a B, a lila a C esetet jelöli.

A.1. A eset – KoboCella: kollaboratív robotos összeszerelő cella

Esetkártya: KoboCella

Szervezet: Kobold Hajtástechnika Kft., 180 fős beszállító, elektromos kerékpárok agymotorjait szereli össze.

Kiinduló helyzet: a motorfedél felhelyezése és a nyolc csavar meghúzása jelenleg kézi munkaállomáson zajlik. Az éves igény két év alatt várhatóan 90 ezerről 140 ezer darabra nő. Az operátorok csukló- és vállpanaszokra panaszkodnak. A nem megfelelő nyomatékkal meghúzott csavarok miatt a darabok mintegy 3,5%-a utómunkára kerül.

Fejlesztési cél: olyan kollaboratív robotos cella kialakítása, amelyben az operátor és egy kobot (együttműködő robot) megosztva végzi a munkát. A cellának a növekvő igényt ki kell szolgálnia, csökkentenie kell az ergonómiai terhelést és a selejtet, és illeszkednie kell a gyár gyártásirányítási (MES) rendszeréhez.

Miért tanulságos? Mechatronikai rendszer, amelyben a mechanika, az irányítás, a szoftver és az ember együtt határozza meg a teljesítményt. Kiemelten jól mutatja az emberi rendszerintegrációt, a funkciómegosztást, a biztonságkritikus tervezést, az FMEA-t és a berendezéshatékonyságot (OEE).

Fő érdekelt felek: - az operátorok és a műszakvezetők; - a karbantartás és a minőségügy; - a munkavédelem; - az üzemi tanács; - a gyár vezetése és pénzügye; - a kerékpárgyártó vevő; - a robotintegrátor; - az informatika.

A könyvben feldolgozott kérdések (példák): ki mit csináljon a cellában, az ember vagy a robot? Hogyan mérjük, hogy a cella „jó”? Milyen hibamódok fenyegetnek? Mekkora a cella valódi kapacitása, ha a robot időnként leáll?

A.2. B eset – VárosiBringa: közösségi elektromos kerékpárrendszer

Esetkártya: VárosiBringa

Szervezet: Bakonyvár megyei jogú város önkormányzata és az üzemeltetésre kiválasztott konzorcium. Bakonyvár kitalált, mintegy 60 ezer lakosú, dombos fekvésű egyetemi város.

Kiinduló helyzet: a belváros zsúfolt, a parkolóhelyek szűkösek. A város klímastratégiája csökkenteni kívánja a rövid autós utak számát. A domborzat miatt a hagyományos kerékpár nem vonzó a lakosság jelentős része számára.

Fejlesztési cél: 300 elektromos rásegítésű kerékpárból, 30 dokkolóállomásból és mobilalkalmazásból álló közösségi rendszer. A rendszert be kell illeszteni a helyi közösségi közlekedésbe, gazdaságosan kell üzemeltetni, és vonzónak kell lennie diákok, ingázók, turisták és idősebb lakók számára egyaránt.

Miért tanulságos? Termék, infrastruktúra, szoftver és szolgáltatás egyben. Sok, egymásnak sokszor ellentmondó érdekelt fél van benne, a siker pedig a felhasználói viselkedésen múlik. Kiválóan szemlélteti az érdekeltfél-elemzést, a Kano-modellt, a QFD-t, a többszempontú döntést és a szolgáltatásfolyamatok modellezését.

Fő érdekelt felek: - a lakosok, köztük a felhasználók és a nem felhasználók (gyalogosok, üzlettulajdonosok); - az önkormányzat; - az üzemeltető konzorcium; - a helyi közlekedési társaság; - az egyetem; - a karbantartók és a „töltő-áthelyező” szerviz; - az alkalmazásfejlesztő; - az energiaszolgáltató; - a rendőrség; - a fogyatékossággal élők érdekképviselete; - a környezetvédő civil szervezetek.

A könyvben feldolgozott kérdések (példák): kinek a hangja számít, és mennyire? Mely szolgáltatásjellemzők elvártak, és melyek okoznak meglepetésszerű elégedettséget? Hány állomás és hol? Hogyan alakul az áthelyezési folyamat költsége?

A.3. C eset – ForgácsTech: egy alkatrészgyártó üzem digitális átállása

Esetkártya: ForgácsTech

Szervezet: ForgácsTech Kft., 85 fős, egyedi és kis sorozatú CNC-megmunkálással foglalkozó alkatrészgyártó. Vevői főként járműipari és gépipari beszállítók.

Kiinduló helyzet: a rendelések útja a nyersanyag darabolásától a kész munkadarabig papíralapú műhelyrajzokon és szóbeli egyeztetéseken alapul. A határidő-csúszások gyakoriak. Senki sem tudja pontosan, mennyi ideig állnak a gépek. A vevők egyre gyakrabban kérnek nyomonkövethetőséget és rövidebb átfutást.

Fejlesztési cél: a folyamatok feltárása és modellezése, gyártásirányítási rendszer (MES) bevezetése, a gépek hatékonyságának mérése, átláthatóbb ütemezés és digitális munkautasítások.

Miért tanulságos? Itt a rendszer maga a szervezet és a folyamat. Ebben az esetben a folyamatelemzés, a Little-törvény, a szűk keresztmetszet, az OEE, a BPMN-modellezés, az ütemezés és a folyamatos fejlesztés eszközei kerülnek előtérbe.

Fő érdekelt felek: - a tulajdonos-ügyvezető; - a termelésvezető; - a CNC-gépkezelők és -programozók; - a gyártáselőkészítés; - a minőségügy; - a logisztika; - a vevők; - a MES-szállító; - a könyvelés.

A könyvben feldolgozott kérdések (példák): hogyan halad valójában egy rendelés az üzemen át? Hol a szűk keresztmetszet? Mekkora a gépek valós hatékonysága? Hogyan lehet a változtatást úgy bevezetni, hogy a gépkezelők támogassák?