Skip to main content

Biztonságkritikus rendszerek

Kockázat, megbízhatóság és funkcionális biztonság a veszélyazonosítástól a biztonsági érvelésig

Nyílt hozzáférésű kézikönyv a biztonságkritikus rendszerek tervezéséről és igazolásáról: balesetmodellek, kockázatértékelés, HAZOP, FMEA, STPA, hibafa, LOPA, Markov-modellek, SIL-igazolás, biztonságos architektúrák, szoftver, emberi tényezők, biztonsági érvelés, SOTIF, gépi tanulás és kiberbiztonság.
Szerző

Abonyi János

Megjelent

2026

Előszó

A Biztonságkritikus rendszerek kézikönyv borítója

Egy vegyipari reaktor hűtése leáll. Egy autó radarja egy kidobott fémdobozt gyalogosnak lát. Egy kollaboratív robot karja a megengedettnél gyorsabban közelít a mellette dolgozó szerelőhöz. Mindhárom helyzetben ugyanaz a kérdés: elvégzi-e a rendszer akkor is a dolgát, amikor valami elromlik, vagy amikor a környezete másképp viselkedik, mint ahogy a tervezők gondolták. Ez a könyv arról szól, hogyan lehet erre a kérdésre megalapozott, számokkal és érvekkel alátámasztott választ adni.

A biztonságkritikus rendszer olyan rendszer, amelynek hibás működése emberéletet, egészséget, a természeti környezetet vagy jelentős anyagi értéket veszélyeztethet. Ilyen a folyamatipari védelmi rendszer, a jármű fék- és kormányrendszere, a vasúti biztosítóberendezés, a repülőgép repülésvezérlése, az orvostechnikai eszköz és az ipari robotcella. A felsorolás egyre hosszabb, mert a szoftver, a hálózati kapcsolat és a gépi tanulás egyre több olyan döntést hoz meg, amelyet korábban ember hozott meg.

Kinek szól a könyv?

Minden mérnöknek és szakembernek, aki biztonságkritikus rendszert tervez, fejleszt, üzemeltet, értékel vagy engedélyez, iparágtól függetlenül. A gépészmérnök, a vegyészmérnök, a villamosmérnök, a mechatronikai mérnök, a mérnökinformatikus és a minőségügyi szakember ugyanazokra a módszerekre támaszkodik, csak más szabványok más szavaival. A könyv ezért a közös elméleti magot tanítja, és mindig megmutatja, hogyan jelenik meg ugyanaz a gondolat a folyamatiparban (IEC 61511), a közúti járműveknél (ISO 26262, ISO 21448), a gépiparban (ISO 13849, IEC 62061), a vasútnál (EN 50126-sorozat), a repülésben (ARP4754B, ARP4761A, DO-178C) és az orvostechnikában (ISO 14971, IEC 62304).

A könyv mesterképzésben és posztgraduális képzésben tankönyvként, a gyakorló mérnök számára kézikönyvként használható. Az előismeretek szerények: valószínűségszámítási alapok (amelyeket az függelék A — Valószínűségszámítási összefoglaló. függelék összefoglal), alapfokú lineáris algebra és differenciálegyenletek, valamint mérnöki rendszerszemlélet.

Mit ad a könyv?

A könyv három dologra tanít meg.

  1. Látni a veszélyt. A balesetek mintázatainak és a veszélyazonosítás módszereinek (HAZOP, FMEA, STPA) megismerése után az olvasó módszeresen tárja fel, mi romolhat el, és milyen következménnyel.
  2. Számolni a kockázattal. A megbízhatóság-elmélet, a blokkdiagramok, a hibafák, az eseményfák, a Markov-modellek és a biztonsági funkciók PFD- és PFH-számítása megmutatja, mekkora a maradó kockázat, és hol érdemes csökkenteni.
  3. Érvelni a biztonságról. A biztonsági architektúrák, a szoftverfejlesztési és emberi tényezős követelmények, valamint a biztonsági érvelés (safety case) eszközei abban segítenek, hogy a rendszer biztonságát a megrendelő, a hatóság és a független értékelő számára is átláthatóan igazolni lehessen.

A könyv felépítése

A könyv a biztonsági életciklust követi (1. ábra). Az I. rész leteszi az alapokat: a balesetek tanulságait, a fogalmakat, a kockázat elfogadhatóságának kérdését és a szabványok rendszerét. A II. rész a veszélyazonosítás három nagy módszercsaládját mutatja be. A III. rész a könyv módszertani gerince: a kvantitatív megbízhatósági és biztonsági modellezés a valószínűségi alapoktól a biztonsági funkciók integritásának igazolásáig. A IV. rész a tervezési elvekkel, a szoftverrel és az emberrel foglalkozik. Az V. rész a biztonsági érvelést és a legújabb kihívásokat tárgyalja: a rendeltetésszerű funkció biztonságát (SOTIF), a mesterséges intelligenciát és a kiberbiztonság és a biztonság kapcsolatát.

1. ábra. A könyv felépítése a biztonsági életciklus mentén. A színes sávok azt mutatják, hogy az egyes részek az életciklus mely szakaszait fedik le.

Minden fejezet egy kis életciklus-térképpel kezdődik, amely megmutatja, hol tartunk. A fejezetek elején tanulási eredmények állnak, a végén összefoglalás, önellenőrző kérdések (megoldással) és válogatott továbbolvasnivaló.

Három futó eset

A módszereket három, a könyvön végigvezetett esettanulmány köti össze. Mindhárom kitalált, de valós mérnöki problémákat modellez, a számértékek a szakirodalomban szokásos nagyságrendekben mozognak. Részletes leírásuk a függelék B — A három esettanulmány. függelékben található.

A – ReaktorVéd: exoterm reaktor védelmi rendszere

Félszakaszos üzemű keverős reaktor, amelyben exoterm reakció zajlik. Ha a hűtés kiesik, a hőmérséklet megfuthat, a nyomás a tartály teherbírása fölé nőhet. Ezen az eseten követjük végig a HAZOP-ot, a rétegzett védelem elemzését (LOPA), a biztonsági integritási szint (SIL) kiosztását, a hibafát és a biztonsági funkció PFD-számítását.

B – VészFék: automatikus vészfékező asszisztens

Személygépkocsi radaros és kamerás vészfékező asszisztense (AEB) elektrohidraulikus fékaktuátorral. Ezen az eseten mutatjuk be a veszélyelemzést és kockázatbecslést (HARA), az ASIL-besorolást, az FMEA-t és FMEDA-t, a hibatűrő architektúrákat, valamint a rendeltetésszerű funkció biztonságát és a gépi tanulás biztonsági kérdéseit.

C – KoboCella: kollaboratív robotcella

Összeszerelő cella, amelyben ember és kollaboratív robot közös munkatérben dolgozik. Ezen az eseten mutatjuk be a gépbiztonsági kockázatértékelést (ISO 12100), a szükséges teljesítményszint (PL) meghatározását, a rendszerelméleti veszélyelemzést (STPA) és az emberi tényezők szerepét. A KoboCella a sorozat Rendszermérnökség kötetében is szerepel; itt a biztonsági szempontjait bontjuk ki.

Válogatott útvonalak

A fejezetek önállóan is olvashatók. Néhány javasolt útvonal:

1. táblázat. Javasolt olvasási útvonalak
Útvonal Ajánlott fejezetek
Gyors bevezetés a biztonságtechnikába 1., 2., 3., 4., 5., 17.
Folyamatbiztonság (IEC 61511) 2., 3., 5., 10., 11., 13., 14.
Közúti járművek (ISO 26262, ISO 21448) 2., 4., 5., 6., 14., 15., 18.
Gépbiztonság és robotika 3., 4., 7., 9., 13., 16.
Megbízhatósági modellezés 8., 9., 10., 11., 12., A. függelék
Szoftver és MI-alapú rendszerek 7., 15., 17., 18.

A gyakorlati útmutató

A kézikönyvhöz külön kötet tartozik: a Gyakorlati útmutató. Ebben minden módszerhez lépésenként vezetett feladat, böngészőben futó interaktív alkalmazás és Google Colabban futtatható Python-notebook tartozik. A kézikönyv szövegében a Gyakorlat feliratú dobozok jelzik, melyik feladat kapcsolódik az adott részhez.

Jelölések és szóhasználat

A könyv a magyar szakszavakat használja, és első előfordulásukkor megadja az angol megfelelőjüket. A teljes magyar–angol szószedet a függelék C — Magyar–angol szószedet. függelékben található. A kiemelődobozok jelentése:

  • Tanulási eredmények: mit tudsz a fejezet végére.
  • Fogalom: pontos definíció, lehetőleg szabványos megfogalmazásban.
  • Futó eset (A, B, C): a három esettanulmány aktuális lépése.
  • Kidolgozott példa: lépésenként végigszámolt feladat.
  • Gyakori buktató: tipikus tévedés, amelyet a gyakorlatban sokszor látni.
  • Esettanulmány egy balesetből: valós baleset tanulsága a vizsgálati jelentések alapján.
  • Kitekintés: haladó vagy szomszédos téma.
  • Gyakorlat: a kapcsolódó feladat a gyakorlati útmutatóban.
  • Önellenőrzés: kérdések lenyitható megoldással.

A valószínűségeket és gyakoriságokat tudományos jelöléssel írjuk (\(10^{-4}\)), a meghibásodási rátákat óránkénti értékben (\(\text{h}^{-1}\)) vagy FIT-ben (1 FIT \(=10^{-9}\,\text{h}^{-1}\)) adjuk meg.

Előzmények és köszönetnyilvánítás

A könyv a Pannon Egyetem mechatronikai mesterképzéséhez 2014-ben készült Biztonságkritikus rendszerek című egyetemi jegyzet (Abonyi és Fülep 2014) teljes átdolgozásával jött létre. A jegyzet kockázatelemzési és megbízhatósági fejezeteiből a módszertani mag megmaradt, de minden fejezet újraíródott. A szabványi háttér a mai kiadásokat követi, és a hibás vagy elavult definíciók javítva lettek. Új fejezetek születtek a balesetmodellekről, a HAZOP-ról, az STPA-ról, a rétegzett védelemről, a Markov-modellekről, a biztonsági funkciók igazolásáról, az emberi megbízhatóságról, a biztonsági érvelésről, valamint a SOTIF, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság témaköréről. Minden ábra új, saját vektorgrafika.

Köszönettel tartozom a jegyzet egykori társszerzőjének, Fülep Tímeának, akinek a járműipari biztonsági stratégiákról és a fékrendszer-architektúrákról írt fejezetei a 14. fejezet egyes példáinak kiindulópontjai voltak. Köszönöm a Pannon Egyetem hallgatóinak a jegyzet évekig tartó használata során adott visszajelzéseiket.

Javítások és visszajelzés

A könyv nyílt, folyamatosan javított kiadvány. Hibát, pontatlanságot vagy javaslatot a webes változat oldalain található „Hiba vagy javaslat bejelentése” hivatkozáson keresztül lehet jelezni. Minden kiadás saját DOI-azonosítót kap, így pontosan hivatkozható; a kiadások közös azonosítója 10.5281/zenodo.24413011, amely mindig a legfrissebb változatra mutat.

A szabványokról

A könyv sok szabványra hivatkozik, de egyiket sem helyettesíti. A szabványok pontos követelményeit mindig az érvényes kiadás eredeti szövegéből kell venni. A könyv a 2026 végén érvényes kiadásokat követi; ahol új kiadás készül (például az IEC 61508 és az ISO 26262 harmadik kiadása), ott ezt jelezzük.