6. Élettartam-eloszlások és megbízhatósági becslés
A gyakorlat végére képes leszel
- értelmezni az exponenciális, a Weibull- és a lognormális eloszlás függvényeit és a kádgörbét;
- terepi adatokból állandó meghibásodási rátát becsülni konfidenciakorlátokkal;
- Weibull-eloszlást illeszteni cenzúrázott adatokra, és a becslés bizonytalanságát bootstrap-módszerrel számszerűsíteni.
Háttér: a kézikönyv 8. fejezete és az A függelék.
6.1. Alkalmazás: élettartam-eloszlások
6.2. Feladatok az alkalmazással
- Állítsd a Weibull-eloszlás alakparaméterét 0,5-re, 1-re és 3,5-re. Hogyan változik a meghibásodási ráta és a B10-élettartam? Melyik esetben értelmes a megelőző csere?
- Exponenciális eloszlásnál ellenőrizd, hogy \(R(\text{MTTF}) = e^{-1} \approx 0{,}368\) bármely \(\lambda\)-ra. Mi ennek a gyakorlati jelentése?
- A kádgörbe nézetben változtasd a korai szakasz paramétereit (β₁, η₁). Mennyi idő után csökken az összesített ráta a hasznos élettartam szintjére? Ebből becsüld meg, mennyi ideig érdemes beégetni (burn-in) az eszközöket, és mi szól a beégetés ellen (költség, élettartam-fogyasztás).
6.3. Notebook: terepi becslés és Weibull-elemzés
Megnyitás a Google Colabban · a notebook letöltése
A notebook a kézikönyv két esetét számolja végig: a távadók terepi adataiból \(\hat\lambda = 3{,}42\cdot10^{-7}\)/h és a 70%-os felső korlát \(5{,}44\cdot10^{-7}\)/h; a KoboCella csapágyaira \(\hat\beta = 2{,}73\), \(\hat\eta = 10\,170\) h (rangregresszióval \(3{,}19\) és \(9460\) h), majd bootstrap-intervallumot ad: \(\beta\) 90%-os intervalluma 1,83–4,87.
„Weibull-elemzést végeztem 12 csapágy adatán, amelyek közül három cenzúrázott. A ML-becslés β = 2,73, η = 10 170 h, a rangregresszió β = 3,19, η = 9460 h. Magyarázd el, miért térhet el a két módszer eredménye, és melyiket mikor érdemes előnyben részesíteni! Hivatkozz megbízható forrásra, ha tudsz, és jelöld, ha bizonytalan vagy.”
6.4. Ellenőrző szempontok
A jó megoldás megkülönbözteti a pontbecslést és a konfidenciakorlátot, helyesen kezeli a cenzúrázott adatokat, és a karbantartási következtetést (csere vagy nem) az alakparaméterre és a bizonytalanságra alapozza.